35.Rész

Az utolsó rész

Miután Calum elengedett megtörölte a szemét mind ketten vettünk egy nagy levegőt és kimentünk a többiekhez.

-Minden rendben? - kérdezte Michael

-Persze - mondtam 

-Te sírtál? - kérdezte Luke Calumot

-Nem nem dehogy - mondta majd kijjebb jött

-Arra gondoltunk , hogy meglátogatjuk a porontyokat - mondta Ash mosolyogva 

-Jó oké de én nem megyek - mondtam 

-Mi miért nem? - kérdezte Dani

-Nem akarok összefutni Angelaval - mondtam 

-A nővéred miatt nem látogatod meg a gyerekeidet? - kérdezte 

-Igen - mondtam 

-Nem értelek már végképp - mondta Dani

-Nem is kell....- mondtam majd leültem a kanapéra

-Itt maradjak veled? - kérdezte Luke 

-Ne , nem kell Sophia és Princeton meg már biztos vár téged - mondtam 

-Ahogy az anyjukat is - mondta Dani ekkor már vörös szemekkel 

Láttam rajta és a fiúkon is , hogy sajnálnak , hogy fáj rám nézniük és , hogy csak fájdalmat okozok nekik a puszta jelenlétemmel is. 

-Semmi? - kérdezte Dani remegő hangon de válaszul csak a földre tekintettem 

-Akkor menjünk - mondta szipogva majd kiment elsőként a házból 

Utána ment Michael Calum és Ashton is de Luke még maradt pár percig. Leguggolt hozzám és a kezével felemelte az állam, majd a szemembe nézett. 

-Olyan szép vagy Kylie még így is - mondta majd a könnycseppjeimet kezdte el törölgetni

-Úgy sajnálom - mondtam miközben megfogtam a kezét

-Nem ne kérj bocsánatot. Ez mind az én hibám jól mondtad. Nem voltam jó hozzád nem voltam egyáltalán jó nem kellett volna azokat mondanom nem kellet volna így bánnom veled Kylie - mondta 

-Komolyan mondtad? - kérdeztem szipogva 

-Mit? - kérdezte 

-Hogy már nem az a lány vagyok akibe beleszerettél? - kérdeztem 

-Kylie..... - mondta 

-Igen vagy nem? - kérdeztem de ő nem válaszolt erre 

-Sejtettem... - mondtam majd felálltam 

-Nem nem mondtam komolyan persze , hogy nem - mondta gyorsan 

-Luke - mondtam miközben 2 gyönyörű szép kék szemébe néztem 

-Megértelek , hogy ha már nem szeretsz , mert már én is egyre jobban gyűlölöm magam - mondtam 

-Kylie ne mond ezt tudod , hogy mennyire szeretlek - mondta

-Felejts el engem az lenne a legjobb - mondtam

-Mi? - kérdezte 

-Nem akarok még egy ember hátán púp lenni , belefáradtam ebbe...belefáradtam az életembe - mondtam 

-Ezt ne mond. Kérlek ezt ne mond - mondta 

-Kérlek menj el most találkozz a gyerekekkel és felejts el mindent ami velem kapcsolatos - mondtam 

-Miért mondod ezt? - kérdezte 

-Csak felejts el mindent kérlek. A közös múltat a közös jelent és a közös jövőt törölj ki az életedből létezzenek neked a gyerekek de én többé már ne sehogy se - mondtam 

-Kylie - mondta remegő hangon könnyes szemmel 

-Shh... kérlek - mondtam majd magához ölelt megcsókolt és elment 

Pár percig csak ott álltam még , majd előkerestem egy papírt és egy tollat majd elkezdtem írni a levelet :
  Kedves Luke Michael Calum Ashton Dani anya és én drága egyetlen kislányom Sophia valamint egyetlen kisfiam Princeton. Először is hozzátok írok gyerekek sajnálom , hogy nem lehettem anyukátok , hogy cserben hagytalak titeket , hogy csalódást okoztam nektek. Ez a levél az első és az utolsó levelem így mindent leírok ami a szívemben benne van. Tudom , hogy nem voltam jó anyukátok , hogy jobbat érdemeltetek volna és ezt nagyon sajnálom. Sajnálom , hogy nem leszek ott amikor felnőtök amikor óvodába mentek , amikor iskolába mentek amikor elballagtok , hogy nem leszek ott majd a szalagavatótokon vagy az esküvőtökön , hogy nem leszek az életetek minden egyes percében , de szeretném ha tudnátok ez nem a ti hibátok, hanem az enyém. 16 éves voltam amikor megszülettetek nem voltam erre felkészülve nem viselkedtem éretten és inkább elmenekültem , amit nagyon sajnálok , de egy rémes játékot játszottam magammal amiben és veszítésre voltam ítélve. Nagyon szeretlek titeket és még egyszer nagyon sajnálok mindent kicsikéim...

 Anya köszönöm , hogy itt voltál velem , hogy segítettél , hogy mindig vissza próbáltál húzni , hogy támogattál , hogy nem csak rám de a gyerekeimre is vigyáztál. Nagyon hálás vagyok , hogy te lehettél az anyukám jobbat kívánni sem tudtam volna. Mindig megértő voltál velem. Mindig segíteni próbáltál amikor baj volt fogtad a kezem és mindenben támogattál nagyon szeretlek és sajnálom , hogy én nem voltam olyan lányod mint amit te megérdemeltél volna...

 Dani drága Dani. Nagyon szeretlek ezt soha ne feledd. Te itt voltál velem. Anyjuk helyett anyjuk voltál a kicsiknek. Igaz többször csúnyán összevesztünk de végül mindig vissza jöttél hozzám. Nem fordítottál nekem hátat még akkor sem amikor meg érdemeltem volna. Mindig megpróbáltál felvidítani és én mindig felnéztem rád. Te voltál a legmenőbb és egyik legjobb barátnőm. Mindig is féltékeny voltam rád mert te annyival másabban éltél mint én. Mindig azt gondoltam , hogy a luxust te soha nem fogod elhagyni senki és semmi miatt de nagyot tévedtem , mert miattam képes voltál. Velem éltél velem voltál a nehéz időkben megvigasztaltál és próbáltál rám jól hatni mindig tudattad velem , hogy itt vagy nekem és , hogy nem hagysz el köszönöm...

 Michael Calum Ashton mindig is nagyon szerettelek titeket mindig fel tudtatok dobni egy szomorú napomon mindig kedvesek voltatok velem mindig úgy éreztem , hogy a ti családotok része is vagyok. Sok hibát követtem el de ti ezt valahogy sosem éreztettétek velem csak azt mondtátok ne félj majd megoldódik sosem ítéltetek el mindig meghallgattatok. Ashton tavaly történt köztünk az a csók amit bánok és nem is mert te vagy a világ egyik legkedvesebb fiúja és mindig is úgy éreztem , hogy védelmezel engem és a csók az az én hibám volt nem a tied így többet ne rágd ezen magad mert tudom , hogy néha még most is azt gondolod , hogy te vagy a hibás. Calum te mindig meghallgattál akármikor volt valami bajom téged mindig feltudtalak hívni vagy csak az éjszaka közepén át tudtam hozzád menni te mindig meghallgattál és sosem voltál rám mérges. Mindig kedvesek voltatok velem még akkor is amikor nem érdemeltem meg. Michael te is sok mindenen mentél keresztül már ezért ha nem is mondtam de nagyon hálás vagyok neked még most is így , hogy már nem vagyok veletek. Mindig hülyéskedtél és soha nem akartál felnőni köszönöm , hogy elfeledtetted velem olykor a problémáimat...

 Luke neked tartozok talán az egyik legnagyobb bocsánatkéréssel. Sajnálok mindent amit tettem. Sajnálom , hogy úgy beszéltem veled , hogy téged hibáztattalak , hogy egyedül hagytalak , hogy annyi mindent a fejedhez vágtam , de tudd , hogy ez mind az én hibáim voltak. Te voltál a legjobb barátom mindig is és soha nem gondoltam , hogy te leszel az elsőm minden szempontból első szerelem első csók nem sorolom tovább. Köszönök neked mindent és sajnálom a szavakat amiket mondtam mert nem érdemelted meg őket. Sajnálom , hogy az utolsó beszélgetésünk így végződött sajnálom , hogy csak így a gyerekekkel hagytalak....

Ez minden amit tudok mondani nektek. Sajnálom és remélem , hogy jobb életetek lesz így már nélkülem és remélem , hogy mind tovább fogtok lépni és minden menni fog a saját módján remélhetőleg jól. Nagyon sajnálom mind azt a fájdalmat amit okoztam nektek egyikőtök sem érdemelte volna meg. Köszönöm , hogy itt voltatok velem és szerettetek annyira amennyire én titeket. 

.....

Egy dolgot szeretnék még kérni tőletek. A temetésemmel kapcsolatban... azt szeretném ha koporsóba kerülnék és csak pár ember lenne ott , hogy kevesebb embernek okozzak a szertartás alatt is fájdalmat. A sírkövemre csak ezt szeretném , hogy írjátok : 

Kylie Jones 1998-2014 "Sorry For The Way My Life Turned Out,,

Miután megírtam a levelet oda tettem a kanapéra majd elindultam otthonról. Csak mentem és mentem elmentem anya háza előtt is és pont láttam amint a többiek játszanak Princetonnal és Sophiával. A szívem majd megszakadt amikor láttam Luke milyen boldog velük és emiatt ismét könnyek kezdtek el hullani a szememből. Mikor mentem volna tovább Ashton észre vett majd mind kijöttek de mire mindenki kiért én már tovább mentem , csak azt hallottam ahogy a nevem kiabálják majd hallottam hogy valaki felém fut de már késő volt. Én átmentem az úton ő hátul maradt és így egyenesen mentem tovább a Vasútállomásra. 

Amikor kiértem láttam a táblán , hogy 2 perc múlva itt kellene lennie így reménykedtem , hogy senki sem jön utánam de sajnos nem így lett.

-Kylie mit csinálsz? - ordított felém Dani pont mikor meghallottam a vonat zakatolását 

-Sajnálom -  mondtam könnyes szemmel miközben megfordultam és láttam , hogy mindenki ott van majd kiléptem a vonat elé.....

34.Rész

Közel a Vég

Október 6.-a Luke és a többiek ma jönnek haza aminek örülök bár nem akarom , hogy így lássanak. Sajnos rá kellet , hogy jöjjek nekem végem. Mármint az igazi a valós Kylienak. Olyan vagyok mint azelőtt soha én is elkezdtem tönkretenni magam akárcsak Amy.... Régen kissé duci voltam amit mindig is utáltam mindig szomorú voltam amikor a mérlegre kellet állnom és többet mutatott mint 60kg sokkal. Régen volt , hogy voltam akár 75-80kg de most.... 55. Anorexiás lettem és bulimiás beesett az arcom sápadt lettem az élet vidám mosolyomnak is annyi. Minden megváltozott és lehet nem akarom , hogy ezt lássák a fiúk. És emellett a vágásaimat sem akarom , hogy lássák.... Dani próbált beszélni a fejemmel de mit sem ért , megmakacsoltam magam és ellöktem magamtól a segítséget, amivel tudom , hogy neki is csak fájdalmat okozok. Ugyan azt teszem mint Amy tett azzal a különbséggel , hogy én nem drogozom. Anya mondhatni elvette tőlem a gyerekeket bár lehet nem is baj. Nem akarom , hogy egy ilyen anyjuk legyen, jobbat érdemelnek....

-Kylie gyere beszélni akarok veled - mondta Diana 

-Mi az? - kérdeztem miközben odamentem hozzá

-Mit fogsz nekik mégis mondani hm? - kérdezte 

-Majd kitalálok valamit nyugi - mondtam 

-Nem ne mond , hogy nyugi. Mert rohadtul nem vagyok nyugodt. Nézz már magadra 16 éves vagy és egy csődtömeg! - mondta kikelve magából

-Nyugi Dani - mondtam miközben megfogtam a karját

-Ne ne gyere nekem ezzel. Felelőtlen vagy ugye tudod? Azt hittem tanultál Amy esetéből te is úgy akarsz járni hm? Te is 17 évesen halott akarsz lenni? Mert akkor nagyon jó úton jársz afelé - mondta Dani ekkor már könnye szemmel

-Nem....de....- mondtam 

-Ne mond nekem azt , hogy de, mert látom , hogy mit művelsz nap mint nap látom a vágásokat a csuklódon a combodon nem vagyok vak Kylie - mondta majd letörölte könnyét 

Aztán kopogtak az ajtón és a szívem gyorsabban kezdett el verni. Dani oda ment az ajtóhoz , hogy kinyissa majd besétált a 4 fiú Michael Calum Ashton és végül Luke. 

-Sziasztok - mondta Michael nagyon vigyorogva 

-Szia - mondta Dani nem túl boldogan 

-Mi ez a szomorúság? - kérdezte Luke

-Kérdezd a barátnődet - mondta Dani majd kiment az ajtón 

-Ez meg mi volt? - kérdezte Luke

-Semmi majd lenyugszik - mondtam 

-Hogy nézel ki? - kérdezte Calum 

-Köszi ez jól esett - mondtam 

-Rád sem lehet ismerni Kylie - mondta Michael 

-Jó le lehet szállni erről a témáról - mondtam 

-Nyugalom - mondta Luke majd megölelt 

-A gyerekek? - kérdezte

-Ja hol vannak ? - kérdezte Ashton is 

-Anyánál - mondtam 

-Miért? - kérdezte Luke

-Mert! - mondtam nem túl kedvesen 

-Ennél azért kedvesebb fogadásra számítottam - mondta kicsit nevetve Ash 

-Tényleg azért jöttetek csak , hogy ti is kritizáljatok? - kérdeztem kissé kiborulva

-Nem nyugi minden rendben?  - kérdezte Luke miközben megfogta a csuklóm

-Áu eressz el - mondtam majd kirántottam a kezem 

Csak ott álltak mind a 4-en és bámultak én pedig csak a csuklómat szorongattam.Aztán vissza jött Dani aki megvető tekintetekkel sújtott rám igazából teljesen jogosan...

-Inkább beszéljetek srácok milyen volt a turné? - kérdezte Dani csak , hogy megszakítsa a kínos csendet 

-Jó volt nagyon hihetetlen , hogy mennyien megszerettek minket eszméletlen - mondta Ash

-Ennek nagyon örülök. Megérdemlitek a hírnevet - mondta Dani 

-Köszi - mondta Luke egy erőltetett mosoly keretei között majd rám nézett

-Kylie beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte

-Persze - mondtam majd bementünk az egyik szobába

-Miaz? - kérdeztem 

-Ezt akarom én is tudni. Olyan más vagy. Mi volt ez az előbb? - kérdezte

-Fáj a csuklóm ennyi és minden rendben van velem - mondtam 

-Dehogy van - mondta miközben a fejét rázta

-Honnan veszed nem voltál itt - mondtam

-Miért hányod ezt mindig a szememre? - kérdezte

-Mert ez az igazság Luke ha tetszik neked ha nem ez van - mondtam 

-Nem vagy magadnál - mondta 

-De nagyon is sőt jobban mint valaha - mondtam kissé kikelve magamból 

-Ez nem az a lány akibe beleszerettem - mondta majd kimet a szobából és én a földre rogytam 

Nem akartam veszekedni vele szeretem őt csak nem akarom tőle is hallani , hogy többet vártam volna tőled vagy , hogy mi lett belőled...nem akarom. 

Aztán ár perccel később Calum jött be a szobába és leült mellém. 

-Hé jól vagy? - kérdezte

-Szerinted? - kérdeztem miközben a szemem törölgettem 

-Nem akart megbántani - mondta 

-Tudom csak.... - kezdtem el 

-De tényleg más vagy mint amikor elmentünk mond mi történt? - kérdezte 

-Túl sok minden - mondtam kicsit szipogva 

-Amy meghalt...Kat elköltözött Angela számomra halott Tim próbál segíteni de nem megy neki anya ő mellettem van és Dani is de ezzel tönkre teszem őket - mondtam 

-Ezt , hogy érted ? - kérdezte majd megmutattam a csuklóm 

-Kylie....miért? - kérdezte 

-Nem akarom ezt tovább Calum véget akarok ennek vetni - mondtam miközben a szemébe néztem 

-Ne mondj ilyet kérlek - mondta majd magához ölelt nagyon szorosan és éreztem ahogy sír ahogy a könnycseppek az arcáról a vállamra folynak 

Nagyon fájt , hogy ezt tettem Calummal nem akartam ezt....nem akartam még egy embernek fájdalmat és csalódást okozni talán tényleg meg kellene tennem az utolsó lépést , hogy ne okozzak több fájdalmat de hogyan?!...

33.Rész

Gondolatok 

Az idő csak múlik és egyre rosszabbul érzem magam. Sophia és Princeton egyre nagyobbak és az életem egyre jobban esik szét. Lukeal mostanában alig találkozom tudom , hogy turnén van és büszke is vagyok rá és hamarosan hazajön a fiúkkal de akarom én ezt egyáltalán?
Csak a gyerekszobában ülök a földön és csak gondolkozom meddig akarom ezt folytatni?

Jobb lenne ha most azonnal eltűnnék egy életre soha többé vissza sem néznék elmennék messzire , hogy ne találjanak rám vagy csak végezzek magammal?
Nem egy normális kamasz lány életét élem próbálnak rajtam segíteni de nem tudják mi zajlik bennem nem tudnak már róla semmit.....

Hallom , hogy csörög a telefon így felveszem.

-Halló- mondtam 

-Szia kicsim , hogy vagy? - hallottam a telefonban egy ismerős de már régen hallott hangot Luke hangját

-Voltam már jobban is - mondtam 

-Mi a baj? - kérdezte

-Véget akarok ennek vetni Luke- mondtam 

-Mi?  Ezt mégis ,hogy érted? - kérdezte

-Így ahogy mondom - mondtam 

-Nem akarom ezt tovább mond van nekünk jövőnk? - kérdeztem 

-Persze , hogy van miért ne lenne? - kérdezte nagyon összezavarodott hangon 

-Én nem akarom ezt Luke. Ez mindkettőnkének rossz - mondtam 

-Nem értelek miért mondod ezt? - kérdezte

-Mert elmentél és így volt időm gondolkozni - mondtam 

-Miden megváltozott és én erre nem voltam készen......sajnálom - mondtam majd letettem a telefont 

 Nem tudom , hogy fogom-e még hallani Luke hangját vagy sem vagy , hogy valaha megfogom-e még csókolni érezni fogom-e az érintését minden jó dolgot újra át fogok-e még valaha érni vagy ez tényleg a búcsú volt.

Egyedül voltam itthon Dani elutazott egy kis időre a gyerekre pedig most anya vigyáz így én csak tétlenkedtem otthon. Kicsit pakolászni kezdtem ahol pár vastag boríték került a kezembe kinyitottam és képek voltak benne amitől elmosolyodtam. 

Leültem a kanapéra és elkezdtem egyesével végignézni őket. 

Volt közöttük mindenféle kép. Amin a fiúk voltak régen amin én és Luke voltunk kb 10 éves lehettem a képen. Volt amin Amyvel voltam , volt kép Mikeyről Ashröl , Katről Daniről meg Calumról Angelaról mindenkiről régen minden más volt. És talán emiatt is kezdtem el sírni. Csak nézegettem a képeket és akkor olyan boldog voltam mind azok voltunk...... soha nem gondoltam volna , hogy ez lesz. Hogy idáig fogok süllyedni vagy , hogy a fiúk így befognak futni. De ezen már nem változtathatok...ezen sem. 

Aztán csak ott ültem a kanapén és azok a dolgok jártak a fejemben amiket régen mondtak a többiek...

Amikor Angela azt mondta : "Soha ne félj én itt leszek melletted a kishúgomat nem bánthatják soha,, Amikor Tim azt mondta : "Nem lesz semmibaj majd én megvédelek mindenkitől,,

Amikor Amyvel elsőben megfogadtuk , hogy örök barátok leszünk : "Minket soha senki sem fog elválasztani.(Amy) Igen soha (én) ,,

Amikor Amandával kiszöktünk az éjszaka közepén és azt mondta : "Ha most nem bukunk le soha nem fogunk,, majd felborítottam egy kukát és Apa ránk  talált a kertben 

Amikor Luke-al először csókolóztam és azt mondta : "Mindig is szerettelek de féltem , hogy te nem érzel ugyan így,,

Amikor Kat kitalálta , hogy énekesnő lesz : "Tudom , hogy nem én vagyok a legjobb de arra gondoltam , hogy majd inkább csak sikongatok meg ordítozok mint a rockerek,,

Amikor Michael-el fogadtunk és én nyertem és emiatt kifesthettem : "Soha nem gondoltam volna , hogy ennyire szörnyű ha sminkelnek vagy te most direkt kínzol engem?,,

Amikor Danival elkezdtünk gördeszkázni és azt mondta: "Ha most nem töröm el a karom vagy a lábam akkor mindenre képes vagyok,, aztán neki ment egy fának és eltört az orra

Amikor Ashton megvigasztalt a hotelban : "Minden rendben lesz csak bízz a legjobbakban,,

Amikor Calummal Fifáztam és nagyon kiakadt , hogy nyertem : "Na nem egy lány ellen nem kaphatok ki ha srácok ellen sem kaptam ki ellened sem kaphatok,, majd utána vagy 3x is én nyertem 

Csak ezek a gondolatok voltak a fejemben valamint amikor még egyben volt a családom amikor anya és apa még házasok voltak amikor minden rendben volt a TMH turné előtt. Bár soha nem mondtam volna , hogy had menjek a srácokkal bár inkább maradtam volna itthon. 

Aztán visszamentem a gyerekszobába és a földre dőltem és a plafont kezdtem el bámulni.

A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben a régi emlékekkel együtt. És ismét könnybe lábadt a szemem. 

Nem akarom ezt nem akarom ezt az életet nem akarom azt ami körülöttem van most nem akarok semmit csak azt ami 1 éve volt az minden vágyam. 

32.Rész

Idő ugrás

Szeptember 2.-a van tanévkezdés de én még mindig itthon vagyok. Az elmúlt 7 hónapban rengeteg minden történt kevés jó és rengeteg rossz is.

Luke ismét nincs itthon mert megint az One Directionnal turnéznak a fiúk igaz most "csak" Amerikában. 

Nagyon büszke vagyok rá napról napra egyre büszkébb de valahogy az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik is. Kiadták az első albumukat nagyon büszke vagyok rájuk és 2 klippet is a 3.-on pedig most dolgoznak szóval minden elismerésem az övék , de sajnálom , hogy ennyire nincs jelen Sophia és Princeton életében. Kat elköltözött Kanadába ami hát nem itt van a sarkon és szörnyen hiányzik nekem. Néha beszélünk telefonon de ez nem olyan mintha itt lenne. Nem tudja mik történnek itt nem tud már szinte semmiről sem. Mostanában egyre többet nézem a közös képeinket és még most sem tudom elhinni , hogy már 3 hónapja , hogy elment. Hiányzik , hogy beszélgessünk , hogy amikor féltem vagy szomorú voltam valami miatt ő megnyugtasson igaz többször össze vesztünk de akkor is..a nehéz időkben mellettem volt nem úgy mint Amy....

Amy...Amy kórházban van. Elkezdte ismét vagdosni magát drogozik az az idióta Nikk rászoktatta teljesen már fel sem lehet ismerni. Anorexiás és bulimiás lett Timmel bementem egyik nap hozzá a kórházba de 3 perc után sírva rohantam ki a szobájából. Eltűnt eltűnt a legjobb barátnőm akivel mindent megbeszéltünk aki mindig mellettem volt és egy szörnyeteg lett belőle egy lány aki annyira idegennek tűnik nekem egy lány akit soha nem is ismertem. 

A szülei eldobták maguktól bár nem csodálkozom 16 éves és egy lepukkant narkós lett belőle. A testvérei szóba sem állnak vele egyik bátyja sem mintha megszűnt volna létezni. És ami azt illeti tényleg megszűnt , mert ez a lány nem Ameila Newton ez a lány csak egy rossz más egy sötét árny Amy soha nem tette volna ezt soha nem süllyedt volna le idáig ő már nem a barátnőm akin segíteni próbáltam aki kidobott a házából csak mert kedves akartam lenni és mert aggódtam érte nem ez nem ő. Mert ez én barátnőm már csak egy emlék mint Diana az én barátnőm Amy Newton MEGHALT létezni....és már csak az emlékeinkben él tovább olyannak amilyen volt és nem ebben a testben ami ott fekszik az egyik kórteremben aki lelkileg már meghalt akit kitudja hányan vertek meg és erőszakoltak meg nem ez a lány nem Amy csak el olcsó utánzat.

Amanda 1 hónapra idejött Ausztráliába ami nagyon jól esett úgy éreztem végre beszélhetek még valakivel valakivel aki inkább már külsős. Anglia..ő ott él valahogy úgy érzem mindenki aki olyan közel volt hozzám elhagy vagy már elhagyott. Először Amanda aztán Diana Dani aki szerencsére azóta már ismét mellettem van Amy Kat és a fiúk is... Örülök annak , hogy Amanda boldog mert nagyon boldogan mesélt a kinti életéről de valahogy engem ezek nem teszek boldoggá sőt. Amikor valaki boldogan mesél valamit kissé elszomorodok mert én nem így akartam az életemet rendezni. 

Nem akartam beleszeretni a legjobb haveromba Lukeba nem akartam , hogy Kat és Michael szakítsanak , nem akartam , hogy Amanda elköltözzön nem akartam csókolózni Ashtonnal nem akartam , hogy Diana miattam meghaljon nem akartam , hogy Dani meggyűlöljön , hogy Calumot megalázzák , hogy Amy öngyilkos akarjon lenni , hogy a családom szétszakadjon , hogy meggyűlöljem a nővérem , hogy gyerekeim legyenek , hogy feladjam az iskolát , hogy az emberek összetörjenek semmit sem akartam abból ami végül megtörtént velem. ..

Dani az egyetlen aki most mindig mellettem van. Ő vigyáz velem a gyerekekre ő az aki szintén otthagyta a sulit ő az aki most megpróbál felvidítani nagyon hálás vagyok most neki. Az a lány akinek mindennél fontosabb volt a divat a felvágás a pénz a pasizás most mindezek helyett velem van itthon nap mint nap. Gyakran úgy érzem ő a 2 kicsi és én inkább vagyunk egy család mint Luke én meg a gyerekek vagy mint anya apa Tim Angela meg én valaha is voltunk. Most ő az aki kirángat a gödörből és a rémálmaimból is megpróbál felébreszteni. Ő és nem más.

Luke...Lukeal szerintem végleg zátonyra futott a kapcsolatunk. Ő egy sztár lett többé már nem az én kis "titkom" nem kell neki sem én sem a gyerekek még ha ezt nem is mondja ki. Amikor itthon volt olyan volt minden mint egy tökéletes család ez volt a legnagyobb baj. Luke csak 18 nem érdemli ezt. Amikor ezt mondtam neki akkor viszont szinte leordította a fejem. A mai napig hibáztatja magát még akkor is amikor mondom neki , hogy erről nem csak ő tehet mintha...mintha meg sem hallotta volna. 

És ami talán az egészben a legrosszabb , hogy utálom. Utálom amikor fel kell kelnem. Amikor meg kell csinálni a napi monoton dolgokat. Utálok anyának lenni bánom , hogy nem vetettem el a gyerekeket annyival könnyebb lenne minden. 

Dani sokkal jobb anyuka lenne mint én. Többet foglalkozik a gyerekekkel leginkább Princetonnal és szerintem a fiam őt jobban is szereti bár nem csodálkoznék. 

Dani úgy viselkedik vele mintha a saját fia lenne. Minden nap olyan boldognak tűnik amilyen én nem vagyok mióta megszülettek. Utálom a tudatot , hogy gondoskodnom kell 2 gyerekről. Utálom a tudatot , hogy egyáltalán gyerekeim vannak. És utálom a tudatot , hogy az életem szétesik. Bánok minden egyes percet ami eddig 2014-ben történ és ami 2013-ban megtörtént. Bánom , hogy összejöttem Luke-al bánom , hogy amikor még tudtam volna segíteni Amynek nem tettem mert el voltam foglalva magammal. Bánom , hogy Kattel nem mindig bántam jól. Bánom , hogy nem mondtam meg Ashtonnak , hogy szeretem vagyis inkább , hogy szerettem. Bánom , hogy hagytam ,hogy a családomnak a rendes családomnak vége legyen , hogy ott hagytam anyát. Bánom , hogy Dianaval rosszul bántam az elején , hogy az unokatestvéreimmel nem úgy viselkedtem ahogy kellett volna. Ha vissza mehetnék az időben nem hagynám , hogy ezek a dolgok megtörténjenek amik megtörténtek velem. A minap már azon törtem a fejem , hogy elmegyek és vissza sem jövök vagy , hogy elvágom az erem. Nem akarok ebben élni amiben most élek. Nem akarok kórházba kerülni mint Amy nem akarom , hogy segítsenek rajtam csak el akarok menekülni a világtól az emberektől mindentől nem akarom beszennyezni Luke nevét még jobban. MEGAKAROK HALNI! De nem úgy mint Amy , hogy csak lelkileg hanem véglegesen. Nem vagyok elég jó senkinek sem nem tudják , hogy hogyan szenvedek. Ez az élet nem nekem való így inkább véget vetnék neki minthogy még egy másodpercet is maradjak benne. NEM ez nem az én ÉLETEM.....

31.Rész

Család

Február vége van. El sem hiszem , hogy több mint egy hónapja , hogy megszülettek a gyerekek. 

Luke a múlthéten haza utazott igaz csak 2 napra de ez is nagyon jó volt. Nagyon szerencsés vagyok még ha sokszor el is bizonytalanodok. Igaz csak 2 napig volt itt de ez a 2 nap is teljesen feltöltött. Nagyon nagy boldogsággal beszélt az Amerikai rajongókról és fellépésekről és , hogy már mennyire várja , hogy vissza menjen Londonba a fiúkhoz. Nagyon boldog vagyok , hogy látom ő milyen boldog. Kérdezte , hogy mik történtek velem én pedig elmeséltem neki , hogy mi van Amyvel , hogy kibékültem Danival , hogy Angela szerelmes belé elmondtam mindent ami az elmúlt 1.5 hónapban történt. Kicsit meglepődött de nagyon pozitívan állt mindenhez és ő is azt mondta , hogy jól tettem , hogy kibékültem Danival mert most elkél a barátok segítség , majd pedig elkezdte ostorozni magát...

Nem értem miért szidja folyton magát. Csak azt mondta , hogy mennyire rossz apuka , hogy rá mennyire nem lehet számítani és , hogy tönkre tette az életemet amitől csak az én szívem szakadt meg. Luke egy remek fiú és ezt mindig meg is erősíti bennem. Igaz , hogy most tényleg nincs itt amikor talán a legjobban szükségem lenne rá de azt meg én nem akarom , hogy az álmait miattam eldobja. És amikor látom , hogy hogyan mosolyog amikor Sophiat a karjában tartja vagy Princetont rájövök , hogy ő a legcsodálatosabb ember. 

És talán emiatt és érzem olyan szörnyem magam amikor a telefonban is vagy a gépen keresztül elkezdni magát szidni , de ez így élőben még rosszabb volt. És hiába mondtam neki , hogy ez nem igaz , hogy igen is jó apuka és , hogy minden rendben lesz csak csinálja azt amit szeret akkor sem éreztem úgy , hogy megértette volna. 

Csak miattuk ide utazott ami számomra még egy indok , hogy miért is olyan nagyszerű de neki ez sem tűnt fel. Csak a hibáit tartja szem előtt és valamilyen szinten csak a múltban él , hogy hol rontotta el de ez nem csak ő "hibája" volt, de ő ezt sem érti meg. 

Remélem ezen egyszer végre túl fog lépni mert szerintem remek apuka amit eddig láttam belőle és ahogy a gyerekekkel is bánt ez jött le nekem remélem ő is rá fog erre jönni végre.

Igaz tényleg nem könnyű ez az egész gyerek nevelés de szerintem megbirkózom ezzel a feladattal. 

Szerencsére itt van velem Kat és Dani is bár Amy nincsen velem remélem egyszer őt is vissza fogom kapni és nem fogja újra meg újra elkövetni ezeket a hibákat mert nagyon nagy kár lenne érte. Valamint Tim és anya is megpróbál mindenben segíteni amiben csak tudnak ami nagyon jól esik főleg Timtől mert nem volt túl felhőtlen a kapcsolatunk de ez nagyon boldoggá tesz , hogy most itt van és segít. Egyedül Angela az aki nem mutat semmiféle érdeklődést a gyerekek iránt ami őszintén szólva nagyon rosszul esik, de ha nem hát nem. Nem fogom magamat azzal idegesíteni , hogy miért nem érdeklik a nővéremet a gyerekeim. Ez az ő döntése ha nem akar a családommal foglalkozni akkor ne foglalkozzon nincs rá szükségem .

Egyre jobban kezdek rájönni , hogy Kat és Dani lassan már olyanok mintha tényleg a családom részei lennének. Többek nekem mit sima barátok , mert most is itt vannak velem ahelyett , hogy a suliban lennének vagy , hogy a saját dolgaikkal foglalkoznának és ez nekem nagyon sokat jelent.Igaz Danival jó ideig nem volt jó a viszonyunk de most mégis itt van segít nekem mindenben. Ez az ami nekem tényleg nagyon számít emiatt tekintek rájuk úgy mint a családomra Kat pedig ő tényleg ott volt nekem mindig. Igaz vele is volt , hogy nem voltam jóban egy kis ideig de mára mintha soha meg sem történt volna ez bezzeg Amy.... Mintha soha nem is ismertem volna olyan érzést kelt bennem ami szörnyű és nagyon fáj de nem szólhatok bele az életébe ő döntései csak ő irányíthatja azt.

30.Rész

Amy.....

Amyről még mindig semmi pozitív hír. Szoktunk vele találkozni de látszik , hogy megjátssza magát. 

Nagyon furcsa hangulat ingadozásai vannak és a múltkor véraláfutásos volt a karja is. 

Nagyon remélem , hogy ez az újdonsült pasija nem bántja őt mert akkor velem gyűlik meg a baja. 

Dani mostanában többet jön át segít nekem ami nagyon jól esik de még mindig bennem van az a tüske amit pár hónapja szúrt belém.

Luke-al nap mind nap beszélek igaz nem sokat az idő eltolódás miatt mert vagy én vagyok fáradt vagy ő , de nagyon élvezi , hogy ismét Amerikában vannak és stúdióznak. 

Az igazat megvallva kicsit félek. Félek , hogy mi van ha félre lép? Mi van ha rájön , hogy nem is akarja ezt igazából? Vagy ha rájön , hogy nem kellek neki? És erre meg van esély. Én sem választanám magam a helyében...

2014.01.18

"Amy egyre furcsábban viselkedik. Nagyon sokat káromkodik nagyon feldúlt és feszült, rászokott a cigire és vágások is vannak a karján nem tudom mi van vele. Nem tudom erre mégis , hogy kellene rákérdezni. Nem tudom mi tévő legyek...."

2014.01.22

"Kattel ma elmentem vásárolni a gyerekekre addig anya vigyázott és a boltban volt szerencsém Amy pasiját látni , de hát lehet jobb lett volna ha nem is látom meg. Jóval idősebb mint Amy és nem egy olyan fiúnak tűnik akit szívesen látnék a gyerekeim körül , pedig Amy valószínűleg majd vele akar majd rájuk vigyázni , legalábbis erre utalómegjegyzéseket tett már"

2014.01.26

"Luke ma írt nekem , hogy nagyon jól van Michael varratott még egy tetkót és , hogy nagyon nagy sikerük van kint ami miatt büszke, boldog kissé féltékeny és mégis szomorú vagyok. Nem tudom miért de mostanában egyre jobban tartok attól , hogy Luke elhagy minket és ez a tudat nagyon megrémít engem"

2014.01.31

"Kedves naplóm. Mostanában egyre idegesebb vagyok. Azon töröm a fejem , hogy mi van ha Luke-al vagy Sophiával/Princtonnal bármi baj történik. Vagy mi lesz ha Luke inkább egy másik lányt akar? Vagy csak elhagy minket? Ezek kavarognak a fejemben már 1-2 hete. Mindjárt itt a február a gyerekek 1 hónaposak lesznek és bár Kat és Dani is itt van én magányos vagyok"

És máris február van. Nagyon furcsa. Végig csináltunk egy hónapot a fiúk segítsége nélkül egyre jobban úgy érzem , hogy felnőttem még ha ez nincs is így. Tegnap megtudtam , hogy mi az oka Amy lila foltjainak a karján Nikk bántja őt rángatja veri de mégsem hagyja el őt Amy nem értem. 

-Min gondolkozol? - kérdezte Dani

-Amyn ,miért teszi ezt? - kérdeztem 

-Nem tudom egyáltalán nem. - mondta

-Hogy tudja ezt hagyni , hogy megverik? Erőszakosak vele és ki tudja még mit csinál vele ez a Nikk - mondtam 

-Lehet nem mer szembe szállni vele erre nem gondoltál?- kérdezte

-Rossz nézni ahogy tönkre megy - mondtam 

-Cigizik füvezik folyton piál ő nem ilyen - mondtam 

-Én tudom , de nem tudok ezen én változtatni - mondta

-Tudom , de én beszélni fogok a fejével - mondtam

-Hagyd inkább nem tudsz olyat mondani amitől ne ezt tenné - mondta

-Majd kitalálok addig valamit - mondtam 

-Na jössz velem? - kérdeztem 

-Hová? - kérdezte

-Megkeressük Amy-t - mondtam 

-Jó legyen , de mi lesz a gyerekekkel?- kérdezte

-Most alszanak hamar végzünk és időben vissza is érünk - mondtam majd már a cipőmet vettem 

Szerencsére nem lakik messze tőlünk , de ezt viszont nem lehet tudni, hogy itthon van-e?

Amikor oda értünk bekopogtunk pár perc múlva ajtót nyitott nekünk és a hogy kinézett az valami szörnyű volt. 

-Mit akartok? - kérdezte

-Mi van veled jól vagy? - kérdeztem

-Igen de mit akartok? - kérdezte

-Beszélni veled - mondta Dani

-Gyertek be - mondta majd bementünk

Szörnyen nézett ki a szemi vörösek voltak és nagyon sápadt beesett arca volt mondhatni rossz volt ránézni.

-Na mondjátok - mondta miközben leült 

-Ne tedd ezt magaddal - mondtam

-Jó vagyok nem tudom miről beszélsz - mondta

-Amy szörnyen nézel ki és ezek a zúzódások a karodon - mondta Dani

-Az én karom az én zúzódásaim nektek semmi közötök sincs hozzá - mondta 

-Segíteni akarunk - mondtam 

-Miben?  Én jól vagyok te inkább a gyerekeiddel foglalkozz - mondta 

-Ne legyél már ilyen paraszt. Azért jöttünk , hogy segítsünk nem azért , hogy így beszólj - mondta Dani kissé idegesen 

-Nem kell a segítségetek szóval el is mehettek - mondta 

-Ne csináld ezt Amy - mondtam 

-Menjetek már el nem vagyok rátok kíváncsi - mondta

-Hol vannak a testvéreid vagy a szüleid? - kérdeztem 

-Elutaztak mentek a Török Riviérára én meg inkább itthon maradtam na de tűnés a házamból - mondta majd kilökött minket az ajtón és be csapta azt

Szörnyű ami vele történt vagy inkább történik de ha ő nem engedi mi nem tudunk neki segíteni.........

29.Rész

Amy titka

Luke-ék elmentem Amerikába így én egyedül maradtam a kicsikkel. Igaz Kat most egy időre ide költözik hozzám és anya is beszokott segíteni én akkor is úgy érzem , hogy egyedül vagyok.

Nem így képzeltem el a 2014-et nem akartam ,hogy gyerekeim legyenek 15 évesen de nem tudok ez ellen mit tenni ezt kell szeretni. A fiúk nem lesznek itt a szülinapomon sem és még egy jó darabig....

Pont Sophia volt a kezemben amikor kopogtak az ajtón így oda mentem kinyitni.

-Szia - mondta legnagyobb meglepetésemre Dani

-Mit keresel itt? - kérdeztem 

-Jöttem segíteni - mondta

-Segíteni? - néztem rá furcsán 

-Igen - mondta

-Sajnálom minden egyes tettemet sajnálom , hogy lefeküdtem Luke-al és ,hogy akkor is rá hajtottam amikor együtt voltatok - mondta

-Dani.... - kezdtem el

-Ezt most végig fogom mondani Kylie - mondta

-A legjobb barátnőm vagy ás fáj a tudod , hogy elveszítettelek a butaságom miatt tudom , hogy olyanokat mondtam amiket nem kellet volna és úgy viselkedtem ahogy szinté nem kellet volna de...de nem zárhatsz ki az életedből- mondta

-Hiányzik a barátnőm. Hiányzik az a lány akivel folyton együtt mentünk suliba akivel kibeszéltük a fiúkat akivel meg tudtam beszélni a dolgaimat - mondta

-Nem akarom , hogy végleg vége legyen a barátságunknak a hülyeségem miatt....szóval kérlek Kylie bocsáss meg nekem - mondta ekkor már könnyek úsztak a szemébe

-Gyere be - mondtam majd be is jött 

Letettem Sophiát és ránéztem.

-Senkiben nem csalódtam még annyit mint benned Dani. Nagyon fájt amit velem tettél nagyon. Én szerintem mindig jó voltam hozzád és pont tőled nem vártam volna ezt - mondtam 

-Tudom és sajnálom tényleg - mondta

-De a barátnőm vagy.....- mondtam 

-Tényleg? - kérdezte kicsit szipogva

-Igen és nem akarlak elveszíteni - mondtam mire Dani mondhatni a nyakamba ugrott

-Köszönöm és ígérem mindent helyrehozok - mondta 

-Hogyan? Hogyan akarsz te mindent helyrehozni? - kérdezte a konyhából kijövő Kat

-Én nem értelek titeket - mondta Kat

-Dani te tönkre akartad tenni Kyliet és most egy bocsánat kéréssel el van intézve? -kérdezte

-Tudom , hogy mindent elrontottam amit el lehetett de azért jöttem most ide , hogy helyre hozzam őket ha nem is teljesen legalább részben - mondta Dani

-Jó ti tudjátok nem akarok beleszólni de én rajtad tartom a szemem Danielle - mondta Kat

-Na és miben segítsek ? - kérdezte Dani

-Mindenben - mondtam egyszerűen 

-Oké - mondta Dani kicsit furcsa hangsúllyal 

Először pelenkát cserélt Princetonnál majd fel is öltöztette őt Kat Sophiánál cserélt pelust és én öltöztettem fel őt. Aztán megetettük őket csitítgattuk őket meg lefektettük őket szóval jól elment 5 óra is a gyerekekkel pedig hárman voltunk. 

-És mi van a suliban? - kérdeztem 

-Ja mi van Amyvel mostanában alig hallunk felőle - mondta Kat

-Hát a suliban szinte mondhatni minden rendben Amy pedig egy elég rossz társaságba keveredett - mondta Dani

-Amy? A mi Amy-nk azt nem tudom elhinni - mondta Kat

-Hát pedig de - mondta Dani

-A tesói is teljesen ki vannak ,hogy nem tudják mitől lett ilyen más - mondta 

-Miért milyen lett? - kérdeztem 

-Füvezik , szemtelen a tanárokkal megtépett 2 lányt valami drogos pasija van - mondta 

-Ez nem lehet - mondtam 

-Hát pedig de - mondta Dani

-Akkor meg lehet érteni , hogy mi miért vannak így ki a tesói - mondtam 

-Hát igen - mondtam 

-Ki a pasija? - kérdezte Kat

-Valami Nikk asszem - mondta

-Nem Nikk Klaus Morgan? - kérdezte Kat

-De ő az! Honnan tudsz róla? - kérdezte Dani

-Még egyszer találkoztam vele az igazgatónál de mostanában nem láttam - mondta Kat

-Kicsapták a suliból - mondta Dani

-És hány éves ez a fiú?  Vagy mit lehet róla tudni? - kérdeztem 

-21 éves Skót és Ausztrál azért csapták ki mert fegyver volt nála - mondta Dani

-21 ? Mi az mióta megerőszakolták csak ilyen idősebbekkel jön össze vagy mi? - kérdeztem 

-Nem tudom de miatta füvezik és mindenkit le szar. Amy-t is ki akarták csapni mert beköpték ,hogy Nikkel a mosdóban dugtak - mondta Dani

-Nem normális ez a lány - mondtam 

-De nem olyan rég még nem ilyen volt - mondtam 

-De már egy ideje ilyen - mondta Dani

-Amikor a kórházban volt nálam nem volt ilyen és nem olyan rég volt itt akkor sem  - mondtam 

-Hát ezek szerint akkor nem úgy viselkedett mert egy jó ideje ilyen 1 hónapja lassan szerintem - mondta Dani

-Nem tudom ezt elhinni - mondta Kat

-Amy nem volt ilyen lány - mondta

-Változnak az emberek... - mondtam 

-De miért nem mondta el nekünk ezt? - kérdezte Kat

-Nem tudom de sajnálom mert ő tényleg egy rendes jó lány nem ilyen - mondta Dani

28.Rész

Gyerekek

Január 3.-a van és egyre nagyobbak a fájásaim így bementünk a kórházba. Luke és az egész banda is bejött ami nagyon jól esett, persze ott volt anya Amy Kat és még Amanda is ide utazott Angliából. Örültem , hogy még mielőtt Luke elutazik megszületik a bab de nagyon furcsa lesz most , hogy alig lesz itthon. Megy Amerikába aztán meg Angliában fog turnézni alig lesz itthon ami rossz de megérdemli a sikereket ezért nem mondom , hogy maradjon.

*6 órával később*

El sem hiszem , hogy megszületett a kislányom és a kisfiam és mind kettő olyan szép és egészséges nagyon hálás vagyok , hogy minden rendben van velük.
-Na kicsim mi lesz a nevük ? - kérdezte anya
-Igen azt jó lenne már tudni - mondta Luke
-A kisfiú Princeton a kislány pedig Sophia - mondtam
-Ezek nagyon szép nevek kincsem - mondta anya
-Igen nagyon - mondtam mosolyogva
Nagyon aranyos volt mindenki aki bejött a kórházba meg akarta fogni Princetont és Sophiat olyan jó volt ezt látni.
Csak holnap engednek ki az orvosok , hogy minden rendben van-e velem és persze a gyerekekkel is. Eléggé ki voltam merülve ezért 9-kor már el is aludtam....

*Másnap*
Reggel amikor felkeltem láttam , hogy Luke az egyik széken alszik. Ezek szerint egész este itt volt mellettem ez nagyon jó elesett. Pár perccel az ébredésem után megérkezett egy nővér segített kimenni a szobából és felöltözni is ellátott néhány tanáccsal majd oda hozta nekem a kicsiket. Felhívtam anyát , hogy jöjjön ide és vigyen minket haza amire azt felelte , hogy 20 perc és itt lesz. Addig gyorsan felkeltettem Luke-ot éígy vele együtt gyorsan össze pakoltam.
Amikor elhagytuk a kórházat ő vitte a táskám és Sophiát is én pedig a kis Princetont vittem. A kórház előtt anya már ott volt a kocsiban 2 baby tartóval felszerelkezve így bekötöttük őket én előre Luke pedig hátra ült a gyerekekhez és már mentünk is.
Anya kitett minket a fiúk házánál segített behozni a cuccokat majd elköszönt tőlünk és ment is el.
-Sziasztok - mondta Luke
-Sziasztok - mondtam
-Na végre , hogy itt vagytok már - mondta Calum
-Nem tudjuk , hogy jól szereltük-e össze de csináltunk két baby ágyat - mondta Michael
-Tényleg? - kérdeztem kicsit csodálkozva
-Ja de azért teszteljétek le mielőtt akármelyik gyereket beteszitek az ágyba - mondta Calum
-Na akkor én azt megnézem - mondta Luke majd el is ment
-Kár , hogy nem tudunk túl sokat babázni majd most - mondta Michael majd kivette Princetont a tartóból és elkezdett vele játszani
-Mikor indultok ? - kérdeztem
-10.-én - mondta Ash
-Hát addig van még 6 nap élvezzétek ki a gyerek sírást - mondtam nevetve miközben kivettem Sophiát a tartóból
-Elkérem egy percre Princetont - mondta Ash majd mondhatni kivette Michael kezéből és el ment vele
-Ebbe meg mi ütött? - kérdezte Michael
-Nem tudom - mondtam
Majd Luke vissza jött a szobából.
-Jó az ágy teljesen tuti ti raktátok össze? - kérdezte miközben kivette a kezemből Sophiat
-Igen mi puszta kézzel - mondta Calum
Aztán megjelent Ashton Princetonnal akit jól fel is öltöztetett
-Naaa?- kérdezte vigyorogva
-Szegény gyerek - mondta Calum
-Tiszta cuki - mondtam
-Te komolyan ilyen gyerek ruhákat vettél? - kérdezte nevetve Luke
-Ja és szerintem nagyon király - mondta Ash
-Sophiat ne merd így felöltöztetni soha - mondta Luke
-Szerintem ő is cuki lenne ilyen ruciban - mondtam
-Akkor őt is felöltöztetjük - mondta Ashton
-Na nem - mondta Luke
-Na ne legyél már ilyen - mondta Michael majd "elvette" Luketól Sophiát és bementek az egyik szobába Ashtonnal
-Most miért vagy ilyen? - kérdeztem
-Milyen? - kérdezte Luke
-Ilyen fapofa. A fiúk olyan lelkesek ne legyél pont te ilyen - mondtam
-Itt is van a kis hercegnőtök - mondta Michael
-Ohh Sophia kicsim egy kis bagoly lettél?! - mondtam nevetve miközben átvettem Michaeltől
-Ja ma átjön Kat remélem nem baj - mondtam
-Nem dehogy - mondták a fiúk
-Tényleg Michael jól elvoltatok a koncerten? - kérdeztem
-Igen meglepően jó volt minden nem gondoltam volna őszintén szólva - mondta
-Na annak örülök - mondtam
-És döntöttetek már , hogy ki lesz a kereszt szülője kinek? - kérdezte Calum
-Ezen nem gondolkoztam még te ?- kérdeztem Luke-ot
-Egyáltalán nem - mondta Luke
-Akkor gondolkozzatok - mondta Calum
-És mi a kicsik teljes neve?- kérdezte Ash
-Princeton Benjamin Hemmings és Sophia Summer Hemmings - mondtam
-Belekerült mindhármunk névválasztása? - kérdezte kicsit csodálkozva Ash
-Igen , de az én ötleteim viszont nem - mondta Luke miközben rám nézett
-A te nevedet kapták meg nem elég? - kérdeztem
-De - mondta miközben megpuszilta a fejem
-És ki adta a Sophia néz ötletet? - kérdezte Calum
-Kat - mondtam
-Kell egyáltalán kereszt szülő? - kérdeztem
-Igen! - mondták a fiúk egyszerre
-Oké nem szóltam - mondtam
-Akkor azt döntsd el te ki legyen - mondtam miközben Lukera néztem
-Köszönöm , hogy beleszólhatok valamibe - mondta amire én csak kinyújtottam a nyelvem
Majd kopogtak az ajtón így kinyitottam.
-Sziasztok!! - mondta Kat miközben megöleltem
-Hali - mondták a többiek
-Hol vannak a gyerekek ? - kérdezte
-Lukenál és Calumnál - mondtam
-Had fogjam az egyiket - mondta majd Calum oda adta neki Princetont
-Nagyon hasonlít rád Pinceton - mondta Kat miközben rám nézett
-Igen? Ezt honnan veszed? - kérdeztem
-Nagy zöld szemei vannak mint neked - mondta miközben elkezdte kicsit dobálgatni amitől csak el kezdett nevetgélni Princeton
-És , hogy fogod bírni ha a fiúk elmennek? - kérdezte Kat
-Majd csak feltalálom magam - mondtam
-Ha gondolod segítek neked - mondta
-De suliba jársz - mondtam
-Na hogy te miket nem mondasz - mondta
-Tudom de inkább vagyok itt veled mint ott - mondtam
-Amanda már haza utazott? - kérdezte Luke
-Igen ő tegnap már vissza ment az utsó géppel - mondta Kat
-Nagyon örültem , hogy eljött ide miattam - mondtam
-Ja jó volt látni - mondta Kat
-És melyik gyerkőcnek lehetek a kereszt anyja?- kérdezte Kat
-Luketól kérdezd ő dönt - mondtam
-Na Lucas?! - mondta Kat
-Kinek akarsz? - kérdezte
-Mondjuk mivel az én ötletem volt a Sophia név ezért azt mondom Sophia - mondta Kat
-Jó akkor felőlem lehetsz majd a kereszt anyja - mondta Luke
-Ha ez ilyen egyszerűen megy akkor én is lehetek kereszt szülő? - kérdezte Michael
-Veletek alapból is úgy számoltam , hogy ti azok lesztek - mondta Luke
-De mi 3-man vagyunk és 2 gyerek van - mondta Ash
-Egy gyereknek igazából lehet több kereszt apja papíron legalábbis én úgy tudom - mondtam
-Persze , hogy lehet - mondta Luke
-Szóval ti 3-man mind 2 gyereknek a keresztapjai lesztek ha menne vagytok - mondta Luke
-Persze , hogy benne - mondta Calum
-És ki lesz Princeton keresztanyja? - kérdezte Kat
-Esetleg Amy?- kérdeztem
-Persze ahogy szeretnéd - mondta Luke
-Akkor már fejben egy CSALÁD VAGYUNK GYEREKEK WOOOO - mondta Michael
-Halkabban - mondta Luke
A nap hátralevő részében inkább csak játszottunk a gyerekekkel Luke nagyon apáskodó volt az lső perctől kezdve amit nagyon jó volt látni nagyon édes volt tényleg olyan érzésem volt mintha mi egy nagy család lennénk még akkor is ha nem igazából de a fiúkkal és Kat-tel annyira olyan illúziót keltett bennem nagyon jó volt. Nem akarom , hogy elmenjenek a fiúk nem akarok egyedül maradni.....

27.Rész

Karácsony 

*Pár héttel később/Napló bejegyzések*

2013.11.26
"Telnek a  napok és olyan tehetetlennek érzem magam. Csak itthon vagyok és fekszem. Amy végre adott magáról élet jelent és ahogy gondoltam a nagyszüleinél van. Kat megszokott látogatni ami nagyon jól is esik , de ez olyan rossz. Nem tudok semmit sem csinálni nem úgy mint régen. Ki kellet hagynom Michael buliját a fiúk sokszor próbálnak így keveset vannak itthon ami rossz mert magányos vagyok , de legalább itt van a kiskutyám Cher aki legalább kicsit fel vidít"

2013.11.29
"Ma voltam orvosnál és a szülés időpontja Január 3.-án lesz ez nekem olyan korai"

2013.12.05
"Már nagyon Karácsony hangulatban égek. Igaz még odébb van az de már nagyon várom. Mostanában ismét több időm van Luke-al aminek nagyon örülök és anyukája többször is meglátogat engem , hogy minden rendben van-e velem vagy , hogy van-e bármire is szükségem ami nagyon jól esik. Anyával is többet találkoztam a héten de Angela-val és Timmel még mindig nem beszélek. Anya nagyon lelkes ami nagyon jól esik most nekem"

2013.12.11
"Calum ma azt mondta nekem, hogy ma kívánjak valamit, mert ez az utolsó olyan év hogy 13-12-11 , én nagyon nagy butaságnak tartottam de gondoltam miért ne és kívántam is. Tudom , hogy nem valószínű , hogy valóra fog válni de reménykedni lehet. Amy és Kat egyre többet sertepertélnek körülöttem és kitalálták , hogy baba váró bulit is fognak nekem tartani örülök , hogy ilyen lelkesek , de nem csak ők a fiúk is nagyon azok lettek. Ashton vett már most pár baba ruhát amik nagyon cukik , de valahogy el is tüntette őket de majd előkerülnek :)"

2013.12.20
"Egyre jobban várom már a Karácsonyt és már csak 5 nap. Kattel és Amyvel ma elmentem vásárolni ajándékokat. Vettem Luke-nak Calum-nak Michael-nek Ashton-nak anyának Amynek valamint Katnek is sőt még Angelanak és Timnek is vettem. Amíg nekik meg vettem az ajándékot el küldtem őket , hogy még csak sejtelmük se legyen. Imádom ajándékozni nem tudom megmondani , hogy miért de valahogy boldoggá tesz a tudat. már csak 14 nap van a szülésig és amiatt egyre idegesebb vagyok várom is és nem is csak úgy kavarognak bennem az érzéseim.

2013.12.25
"Végre eljött a Karácsony napja kár , hogy semmi hó sincs ilyenkor itt de ezt leszámítva minden tökéletes. Ez lesz az első , hogy ismét a régi házba megyek anyához a testvéreim nem érdekelnek de az ő ajándékaikat is magammal fogom vinni" - írtam majd felvettem a cipőm és el is indultam

Nem is tudom , hogy mire számítsak amikor oda érek , de remélem nem lesz semmilyen vita mert arra kicsit sem vagyok kíváncsi. Amikor oda értem a házhoz bekopogtam majd kb. 1 perccel később ki is nyitotta nekem az ajtót anya. Nagyon elkezdett mosolyogni és jól meg is ölelt majd bementem.
A szobában ott volt Tim és Angela is. Az elején nagyon feszült volt a hangulat de aztán szerencsére egyre jobban feloldódott mindenki. Nagyon finomakat főzött anya és Tim és Angela sem szóltak be szóval minden nagyon jól alakult. A végén oda adtam az ajándékokat. Aminek mindenki nagyon örült és ők is adtak nekem ajándékot vagyis inkább a babáknak de nagyon jól esett. Kis rugdalózókat és baby cipőket kaptam Tim meg egy raklapnyi pelenkát adott amin csak nevetni tudtam először.
Aztán Tim és Angela elmentek egy boltba hozni valamit és addig anya elkezdett velem beszélgetni.
-Van valami amiről tudnod kell Kylie - mondta anya
-Mi az ? -kérdeztem kicsit csodálkozva
-Angela azért olyan undok veled és Lukekal mert mint nem olyan rég kiderült tetszik neki - mondta
Nem tudtam elhinni először ezeket a szavakat. Sosem viselkedett úgy mintha tetszene neki és egyáltalán anya ezt honnan veszi?
-Ezt miből gondolod? - kérdeztem
-Tim mondta - mondta
-És ő honnan tudja mégis? - kérdeztem
-A naplójából - mondta
-Ti olvassátok Angela naplóját? Ez nem túl kedves - mondtam
-Most nem ez a lényeg , hogy mennyire kedves-e vagy sem de igen tudom , hogy nem szép dolog de bele írta , hogy : "Nem hiszem el , hogy a húgom a szerelmemtől terhes" - mondta anya
-Komolyan? - kérdeztem
-Igen úgyhogy legyél kicsit tapintatosabb Angelaval mert nyilván nagyon rosszul esik neki ez az egész - mondta
-Jó de nekem ezt mégis honnan kellet volna tudnom? - kérdeztem
-Ez az ő saját magán dolga - mondtam
-Nem fogok másképpen viselkedni csak , hogy neki jobb legyen ez van ilyen az élet - mondtam
-De most inkább megyek - mondtam
-Ne kicsim ne menj még hisz csak 7 óra van - mondta anya
-Nem inkább megyek nem akarok Angelaval találkozni most - mondtam
-Az ajándékokért majd valamelyik nap vissza jövök de köszönöm szépen őket - mondtam majd nyomtam egy puszit anya arcára és el is indultam.
Ha Angela szerelmes Luke-ba akkor miért nem mondta ezt még régebben el? Emiatt nem akarta volna , hogy együtt legyek vele? Ez az egész csak arról szólt igazából , hogy neki jó legyen nem is arról , hogy engem "megvédjen" most nagyot csalódtam benne ismét....

26.Rész

Újra Itthon

"Véget ért a 9 hónapos Take Me Home turné és így most ismét itthon vagyunk. November elseje van nemsokára 7 hónapos terhes vagyok egyre jobban közelítek a szülés napjához, amit már várok. Nagyon nagyon nagyon sok minden történt velem ez alatt a 9 hónap alatt. Össze jöttem Luke-al majd szakítottunk Ashtonnal többször is csókolóztam , lefeküdten Luke-al ,Diana meghalt , Amy depressziós lett , találkoztam az egész One Direction "csapattal" , összevesztem a testvéreimmel, Danival nem beszélek , terhes lettem ráadásul ikrekkel , nagy nehezen meglettek a nevek is lett egy új kutyám Luke-ékhoz költöztem és még sorolhatnám" - írtam a naplómba

-Kylie itt vagy? - kérdezte Michael az előtérből

-Igen - mondtam majd ki mentem 

-Mi az? - kérdeztem 

-Elárulod a neveket? - kérdezte 

-Nem majd ha megszületnek - mondtam 

-Kérlek ne legyél már ilyen - mondta

-Luke-nak sem mondtam meg neked sem fogom - mondtam

-Gonosz vagy - mondta

-Nem csak terhes - mondtam majd elmentem a fürdőszobába és megnéztem a hasamat és csak mosolyogtam
Nagyon izgatott vagyok már hisz már csak 2 hónap. Majd vissza mentem az előtérbe.
Michael csak ott fetrengett a kanapén így én mellé ültem.
-Mi az most meg már ide ülsz? - kérdezte
-Igen baj? - kérdeztem
-Nem - mondta
-Princeton - mondtam
-Mi? - nézett rám értetlenül
-Princeton lesz a neve - mondtam
-Komolyan? - kérdezte tágra nyílt szemekkel
-Igen de a lány nevet nem mondom el - mondtam
-Azt választottad amit én mondtam? - mondta
-Igen - mondtam mosolyogva
-Ez nagyon király - mondta majd megölelt
Aztán elmentem a konyhába , hogy csináljak valami kaját de ekkor a telefonom szólalt meg és Dani hívott?!
-Mit akarsz? - szóltam bele
-Hallom terhes vagy - mondta
-Igen és? - mondtam
-Gratulálok remélem boldogok lesztek - mondta
-Kösz - mondtam
-Kylie tudom , hogy egy hülye ribanc voltam és sajnálom. Meg tudsz nekem bocsátani?- kérdezte
-Most inkább leteszem szia - mondtam majd leraktam
Nem tudom , hogy ezt mégis , hogy gondolja , hogy ha bocsánatot kér én egyből mindent elfelejtek vagy mi? De nem is akarok rá gondolni mert csak ideges leszek. Amint elkészültem a kajával vissza mentem a kanapéra egy tálcát Michael kezébe is oda nyomtam.
-Köszi nem kellet volna - mondta
Majd el kezdtünk nézni valamit a TV-ben fogalmam sincsen , hogy mit nézünk de nem is igazán érdekel....
Kicsivel később csöngettek így oda mentem kinyitni , hogy ki az. Kat volt , bár nem ismertem meg először mert a rózsaszín haja eltűnt és helyette egy fehér hajú lány állt az ajtóban.
-Be engedsz? - kérdezte
-Ja be persze - mondtam majd be is jött
-Mi ez az új haj? - kérdeztem
-Meguntam a rózsaszínt - mondta
-Szia Michael - mondta Kat
-Helló - mondta Micahel
-Van mára valami programod? - kérdezte Kat
-Nem nincs semmi de nem is csinálhatok nagyon semmit - mondtam
-Van két jegyem Iggy Azalea koncertjére nem jössz el velem - kérdezte
-Nem mehetek - mondtam szomorúan
-Nemár! - mondta
-Danit nem fogom magammal vinni egy igazi ribanc - mondta
-Amy? - kérdeztem
-Amy meg eltűnt már egy jó ideje hívogatom de semmi nem válaszol rá - mondta
-Szerintem csak a nagyszüleinél van - mondtam
-Lehet de akkor legalább csak egy SMS-t küldene , hogy élek nyugi - mondta
-De most kivel menjek el! - mondta
-Michael te ráérsz? - kérdezte miközben kicsit oldalra dőlt , hogy a vállam felett át tudjon nézni
-Mire? - kérdezte
-Iggy Azalea koncertre ami kb 3 óra múlva kezdődik - mondta Kat miközben ránézett az órájára
-Aha rá érek - mondta Michael
-Na akkor 2 óra múlva ide vissza jövök és akkor elindulunk jó?- kérdezte Kat
-Én benne vagyok , köszi a meghívást - mondta Michael
-Nincs mit - mondta Kat
-Itt hagysz? - kérdeztem
-Elmenjünk sétálni mami? - kérdezte
-Aha az is jobb mint itthon ülni - mondtam
-Na akkor menjünk - mondta
-Jó felveszem a kabátom és a cipőm és mehetünk felőlem - mondtam
-Michael te nem jössz?- kérdeztem
-Nem inkább fetrengek még itt egy kicsit - mondta
-Oké te tudod - mondtam majd el is indultunk
Jó volt egy kicsit Kattel beszélgetni. Ő is elkezdett ötletelni a lány neveken.
-Olyan furcsa , hogy gyerekeid lesznek -  mondta
-Tudom hidd el - mondtam
-Nem akarod örökbe adni őket ? - kérdezte
-Nem az elején én is gondoltam erre de nem ők az én gyerekeim nem tudnám őket oda adni másnak - mondtam
-Meg értem - mondta mosolyogva
-És mi lesz a fiú neve? - kérdezte
-Csak Micahelnek mondtam meg - mondtam
-Akkor nekem sem mondod meg? - kérdezte
-Nem - mondtam
-Gonosz vagy - mondta nevetve
-Legyen Sophia - mondta
-Sophia? Nem is rossz - mondtam
-De miért épp Sophia? - kérdeztem
-Mert az olyan hercegnős név - mondta
-Akkor legyen Sophia? - kérdeztem
-Igen! - mondta egyértelműen
-Akkor Sophia lesz - mondtam mosolyogva
-Komolyan? - kérdezte
-Persze miért ne? Ez egy szép név - mondtam
-Köszi az "én" nevem a nyerő ez az - mondta
Aztán elmentünk egy kicsit sétálgatni egy közeli kis parkba nagyon jó idő volt de a szél elég hidegen fújt aminek nem igazán örültem. Elmentünk fagyizni is aztán szépen lassan vissza indultunk a házba.
Amikor vissza értünk Ashton is ott volt már de Michael sehol sem volt.
-Hol van Michael? - kérdezte Kat
-Csak a fürdőben - mondta Ash
-Akkor jó - mondta Kat egy kis megkönnyebbüléssel
Pár perc múlva ki is jött Michael teljesen elkészülve így el is indultak a koncertre Kattel.
-Hát ezek? - kérdezte Ash
-Koncertre mennek - mondtam
-Ismét együtt vannak?- kérdezte
-Nem csak Katnek volt még egy jegye amit nekem szánt de én nem mehetek el így Michaelt hívta el - mondtam
-Ja értem - mondta
Aztán elkezdtünk nézni egy filmet Ashtonnal amin aztán el is aludtam....

25.Rész

Család

*1 hónappal később*

Tegnap voltam megint ultrahangon és megmondták , hogy ikreim lesznek lesz, ráadásul egy kislány és egy kisfiú Nem tudtam elhinni amit az orvos mond. Egy gyerek is sok nem még kettő! Amikor haza értem elmondtam a többieknek is a hírt és ők is ledöbbentek először de utána nagyon boldogok voltak és egyből el kezdtek gondolkozni a neveken de nagyon senki sem jutott semmire. Anyáékat is felhívtam és elmondtam nekik , hogy ikreim lesznek aminek ők is nagyon örültek az első sokk után és közölte aztán velem anya , hogy meglátogatnak ma , aminek már nem annyira örültem. Úgyhogy kíváncsian várom már ezt a napot , hogy mi is fog ma történni pontosan.
-Rájöttem - nyitott be Michael kopogás nélkül az ajtón
-Mire? - kérdezte Amy
-Hogy mi legyen a kislány neve - mondta
-Tényleg és mi? - kérdeztem kíváncsian
-Jessica - mondta
-Nekem nem tetszik az a név - mondta Amy
-Nem is neked kell , hogy tetsszen - mondta Michael
-Nem tudom szerintem nem rossz a  Jessica. Azt lehet becézni Jesy-nek vagy Jess-nek - mondtam
-Na látod -mondta Michael
-Miért te mire gondoltál? - kérdezte Michael Amy-t
-Én a Samantha, Elena és London neveket ajánlom - mondta
-London? - kérdeztem
-Igen , miért ne!? - mondta
-De szerintem a többiek is gondolkoztak már lány neveken - mondta Michael
-Igen? - kérdeztem
-Aha átszólok nekik , hogy jöjjenek át ha gondolod - mondta
-Oké köszi - mondtam majd Michael el is ment de 2 perc múlva már itt is volt mind a 4 fiú
-Na szóval gyerek nevek! - mondta Ashton
-Igen - mondtam
-Szerintem legyen Morgana vagy Louise vagy Amber - mondta Calum
-Jó szerintem meg ne - mondta Ashton
-Legyen Summer - mondta Ashton
-Ezt az ötletet a banda adta? - kérdeztem
-Ja nem de most ha jobban belegondolunk még egy indok , hogy a Summer legyen - mondta Ashton
-Te hülye vagy - mondta Amy
-És te Luke? - kérdeztem
-Lucy. Nem tudok sajnálom , de nem tudok gondolkozni még neveken. Ez még mindig olyan furcsa - mondta
-Semmi baj és a Lucy nekem tetszik - mondtam
-De lesz egy fiú gyerek is szóval azon sem ártana ha gondolkoznátok - mondtam
-Luke legjobb név - mondta Luke
-Komolyan ? - kérdeztem
-Jó gondolkozni fogok még neveken - mondta
-Josh - mondta Amy
-Liam vagy Austin - mondta Ashton
-Jordan Princeton vagy Marcus - mondta Michael
-A Princeton tetszik - mondtam
-Tényleg? - kérdezte Michael
-Igen - mondtam
-Benjamin - mondta Calum
-Az is tetszik - mondtam
-Olyan sok név van Istenem - mondtam miközben megfogtam a fejem
-Még van időd bőven ezen gondolkodni - mondta Amy
-Ja van még 6 hónap - mondta Ashton
-De ma jönnek anyáék - mondtam
-És? - kérdezte Amy
-És kínos lesz ,hogy még a név sincs kitalálva - mondtam
-Nyugi minden rendben lesz - mondta Luke
-Nem tudom - mondtam
-Na inkább menjünk el valahová mielőtt megérkeznek - mondta Amy
-Hová? - kérdeztem
-Akárhová csak menjünk - mondta Amy
-Jó legyen - mondtam majd mind a hatan el is indultunk
Luke fogta a kezem és úgy mentünk. Jó volt , hogy tényleg úgy éreztem ott van mellettem de mégis volt valami a levegőben ami nem hagyott nyugodni , már egy jó ideje de nem tudom mi.
Amikor kiértünk a hotel elé ott volt egy pár rajongó így a fiúk oda mentek képeket készíteni.
Jó volt látni őket és a rajongóikat is , hogy milyen boldogok csak én nem voltam az, de nem tudom miért.
Aztán mentünk tovább próbáltam leplezni , hogy nincs semmi bajom de legbelül éreztem , hogy igen is van valami ami nem a terhesség miatt van.
-Minden oké? - kérdezte Ashton
-Persze - mondtam
-Nem úgy látszik - mondta
-De tényleg jól vagyok , csak biztos a terhesség miatt vannak ezek a hangulat ingadozások - mondtam
-Biztosan? - kérdezte
-Igen tényleg - mondtam
-Jó hát te tudod - mondta
Nem mentünk nagyon messzire csak beültünk egy cukrászdába. Valahogy minden olyan furcsának tűnt nekem de nem tudom miért. Lehet tényleg a terhesség miatt de mi van ha nem? Furcsa ez az egész helyzet. 15 éves vagyok és ikreim lesznek a barátom 17 lett a múlthónapban és van egy bandája. Neki nem pelust kellene majd cserélnie hanem élni a saját életét és nem azt amibe én belekényszerítem.
Csak ott ültem a széken és csak magam elé bámultam.
-Hé jól vagy? - kérdezte Luke
-Persze - mondtam miközben bólogattam
-Na jó gyere ki velem egy kicsit - mondta majd megfogta a kezem és kimentünk
-Látom rajtad , hogy valamin nagyon emészted magad min? - kérdezte
-Rajtad - mondtam
-Mi? - kérdezte furcsállva
-Tönkre teszem a legszebb éveidet - mondtam
-Jaj Kylie azt hittem ezt már megbeszéltük - mondta
-De ez így van. Luke én nem tudtam , hogy ez lesz, hogy 2 gyerekem is lesz. És én nem akarom azt , hogy emiatt te ne tudd élni a saját életedet - mondtam
-Nem. Először is nem NEKED lesz 2 gyereked hanem NEKÜNK. Másodszorra ugyan úgy fogom élni az életem mint eddig. Na jó talán kicsit máshogy de minden rendben lesz. Te itt vagy nekem mint ahogy már ezt egy jó párszor el mondtam - mondta
-De ha megunsz? - kérdeztem
-Ha megunlak akkor így jártam. Nem lesz olyan soha , hogy tökéletes élet vagy hasonló. De én nem foglak elhagyni senkiért megígérem - mondta miközben magához ölelt

*később*
Anyáék nemsokára itt vannak kb 10 perc és egyre idegesebb vagyok.
-Nyugi - mondta Amy
-Már látszik a hasamon is jaj csak Tim ne jöjjön mert akkor vége van Luke-nak Istenem megőrülök - mondtam
-Tényleg nyugodj le mert ez árt a babáknak - mondta
-Igaz is. Minden rendben lesz , minden rendben lesz - mondogattam
-Pontosan. Nyugi - mondta
Aztán csak ledőltem az ágyra és a telefonomat nyomogattam, hogy telejen az idő. Megmondtam a fiúknak , hogy még csak véletlenül se merjenek ide jönni remélhetőleg megértették. Majd kopogásra lettem figyelmes.
-Jaj - mondtam majd oda mentem kinyitni az ajtót
-Szívem - mondta anya majd megölelt
-Sziasztok - mondtam
-Hát sosem gondoltam volna, hogy neked hamarabb lesz gyereked mint nekem - mondta Angela
-Te is nagyon hiányoztál - mondtam kissé szarkasztikusan
-Jó csak viccelek tudod , hogy szeretlek - mondta majd megölelt
-Kylie - mondta Tim
-Szia - mondtam
-Ugye tudod , hogy most legszívesebben megfojtanám ezt a Luke-ot - mondta
-Igen tudom - mondtam
-De csak miattad nem teszem meg most - mondta
-Oh ez eléggé meghatott - mondtam majd őt is megöleltem
Aztán bejöttek és kb mindent elmeséltem nekik onnantól kezdve , hogy elmentem a mai napig, persze volt egy két dolog amit kihagytam majd ők is elmondták velük mi történt. A végén náluk is kilyukadtunk a baba neveknél.
-Szerintem legyen Matilda - mondta anya
-Az semmiképpen sem lesz - mondtam
-Miért? - kérdezte
-Mert az öregasszonyos - mondtam
-Legyen Jack - mondta Tim
-Az olyan kalóz név - mondtam
-Camila - mondta Angela
-Nem nem szeretem azt a nevet - mondtam
-Neked semmi sem jó?! - mondta Angela
-Baj , hogy normális nevet akarok adni nekik? - kérdeztem
-Nem de kicsit kedvesebb is lehetnél - mondta
-Én kedves vagyok - mondtam
-Lányok ne veszekedjetek nem azért jöttünk - mondta anya
-Akkor szólj neki - mondtam
-Egy hiszti királynő vagy. Már most sajnálom a gyerekeidet - mondta Angela
-Aucs - mondta Amy
-Na jó most takarodj innen - mondtam
-Mi van - mondta
-Most takarodj innen. Elegem van belőled. Nem vagyok rád kíváncsi. Te csak egy rosszindulatú ribanc vagy - mondtam majd kilöktem Angelat az ajtón
-Beszélj kicsit másként a nővéreddel Kylie - mondta Tim
-Te is mehetsz utána - mondtam
-Vagy tudjátok mit hagyjátok inkább én megyek el mert elegem van. Bár nem ti lennétek a testvéreim nem vagyok rátok kíváncsi - mondtam majd kirontottam az ajtón
Amy utánam futott miközben azt mondogatta "Állj már meg".
Végül csak a folyosó végéig jutottam ahol aztán le is ültem.
-Kylie mi volt ez?- kérdezte
-Elegem van! Elegem. Nem érdekel Angela vagy Tim egyik sem. - mondtam
-Akkor sem kellene ezt csinálnod hisz ők a családod - mondta
-Nem többé már nem. Csak anyát sajnálom ő nem tehet semmiről - mondtam
-Gyerekeim lesznek és ott van Luke nincs szükségem rájuk többé - mondta

24.Rész

Vallomás

 

A szívem hevesebben ver amikor arra gondolok , hogy terhes vagyok ráadásul Luke-tól. Ezt nem tehetem vele. Csak most indul be a karrierje és csak 17 lesz. És én leszek az aki tönkre teszi az életét most. Ez egyszerűen szörnyű, de ezt nem titkolhatom tovább. Csak azt nem tudom , hogy hány hónapos vagy hetes lehetek?! Az biztos , hogy több mint 1 hónapos de többet nem tudok.

Amikor megtudtam , hogy terhes vagyok egyből felhívtam anyát aki nem akart hinni a fülének. Megkérdezte egyből , hogy nem akarom-e elvetetni , de nem ez az én felelősségem az én gyerekem, szerencsére mindenben támogat ami nagyon jól esett de , hogy Timnek vagy Angelának el mondta-e azt nem tudom. 

Amikor Amy szólt , hogy a fiúk itt vannak össze szorult a szívem. Mit fogok mondani? Hogyan? Én ezt nem tudom , hogy fogom megtenni. 

-Sziasztok - mondtam miközben oda mentem a kocsihoz ahonnan épp pakoltak kifele

-Kylie de jó , hogy látlak - mondta Michael majd megölelt

-Szia - mondta Luke de közben nem nézett rám

-Szia - mondta Ashton és Calum is miközben pakoltak a csomagtartóból 

-Luke beszélhetnék veled? - kérdeztem 

Luke erre felkapta a fejét. A szemembe nézett , furcsán nézett rám kissé. De végül bólintott.

Így aztán a hotel mellé mentünk az elején csak síri csöndben álltunk kissé kínos volt, de végül megtört a csönd.

-Mondanom kell valamit - mondtam 

-Mit? - kérdezte

-De nagyon nem fogsz ennek örülni - mondtam 

-Baj van? - kérdezte

-Igen , mondhatjuk annak is - mondta

-Mond el Kylie ne ijessz meg beteg vagy vagy mi a baj? - kérdezte ekkor már kissé aggódva

-Én....- kezdtem el , de könnyek szöktek a szemembe 

-Mond kérlek - mondta Luke 

-Én most fogom tönkre tenni az életed - mondtam zokogva 

-Mi ? Ne beszélj butaságokat . Ezt miért mondod?! - kérdezte

-Mert.....- kezdtem el

-Mert? - kérdezte

-Mert én.....terhes vagyok - mondtam ki végül

Luke arca mindent elmondott. Teljesen lesokkolt, amit persze meg is értettem.

-Sajnálom - mondtam majd elfutottam 

Csak a hotel kertjébe mentem ott leültem egy székbe és csak sírtam. 

Lehet nem kellet volna ezt megmondanom lehet csak egyszerűen el kellet volna tűnnöm mintha soha nem is lettem volna. Aztán valaki megfogta a vállam ami miatt felnéztem. Luke volt az. Megfogta a kezem és felhúzott a székből.

-Ez biztos? - kérdezte

-Igen. Csináltam egy tesztet és vannak reggeli rosszul léteim is - mondtam szipogva 

-És biztos , hogy az enyém? - kérdezte 

-Mivel csak veled feküdtem le ezért igen biztos - mondtam

-De meg értem ha nem akarsz apa lenni. Ez nagy felelősség és nem akarom , hogy miattam veszélyben legyen a karriered vagy a banda sorsa. Nem kell ezzel semmi....- mondtam de félbeszakított

-Nem. Ez az én hibám. Nem most terveztem , hogy apuka legyek de ha kell akkor felnövök hozzá - mondta

-De nem kell. Én csak már nem bírtam magamban tartani. Luke én nem akarom , hogy megváltozz maradj olyan amilyen vagy legyél egy feltörekvő zenész nem kell velem foglalkozni nem kell mellettem lenni - mondtam

-Ugyan az fogok maradni mint aki voltam , csak most már egy babával - mondta

- Kylie én itt vagyok és leszek is melletted. Miattam lettél terhes nem fogom hagyni , hogy egyedül menj keresztül ezen - mondta

-Tényleg?- kérdeztem 

-Tényleg. És ez a baba csak egy újabb indok , hogy együtt kell maradnunk - mondta majd megpuszilta a homlokom

-Köszönöm - mondtam 

Aztán felmentünk a hotel szobába ahol a fiúk egyből megkérdezték , hogy most hogyan is vagyunk?!

-Ismét dúl a LOVE? - kérdezte Michael

-Ne kérdezgessetek - mondta Luke

-Akkor téged fogunk faggatni Kylie. Na mi van köztetek most? - kérdezte

-Jóban vagyunk - mondtam egy halvány mosollyal 

-Én most megyek Amyvel dokihoz megyünk - mondtam 

-Beteg vagy? - kérdezte Calum

-Öm , hát mondhatjuk - mondtam 

-Megyek veletek - mondta Luke

-Szerintem nem kell Luke - mondta Calum

-De - mondta majd el is indult az ajtóhoz 

-Nem kell jönni - mondtam halkan

-De igen - mondta majd már kint is volt a folyosón

-Sziasztok - mondtam a többi fiúnak majd bezártam az ajtót

-Luke nem kell tényleg jönnöd - mondtam 

-De ha dokihoz mész én ott leszek melletted - mondta

-Azt sem tudod , hogy milyen dokihoz megyek - mondtam 

-Gondolom ultrahang nemde? - kérdezte

-Jó igen - mondtam 

-Na látod. Én leszek az apja és nem akarok egy lehetőséget sem elmulasztani - mondta

-Jó rendben értem és ez jól is esik - mondtam 

Aztán el indultunk a recepcióhoz ahol Amy már ott volt.

-El mondtad?- kérdezte

-Igen - mondtam 

-Akkor jó. És szégyelld magad Luke! - mondta Amy

-Miért? - kérdezte értetlenül

-Felcsinálod a legjobb barátnőm?! - mondta

-Ja , hogy azért. Megnyugtatlak nem volt szándékos - mondta 

-Jó hagyjuk ezt inkább csak induljunk el - mondtam 

-Jó - mondta Amy

Egy 30 perc alatt ott is voltunk az orvosnál. Kissé ideges voltam , mert még sosem ultra hangoztak meg.

Féltem , hogy vajon mit fog mondani az orvos és , hogy ez egyáltalán mennyibe fog nekem kerülni. Csak fogtam Luke kezét és reménykedtem , hogy minden rendben van a kicsivel. 

-Na lássuk csak , hogy hogy van a kisbaba - mondta a Dr.

-Azt lehet tudni mennyi idős vagy ezt nem tudom , hogy kellene megkérdeznem - mondta Amy

-Igen persze , hogy lehet tudni - mondta a Dr.

-Körülbelül a 2. hónap elején van most. - mondta 

-Tényleg? - kérdezte Luke

-Igen. - mondta

-És azt már lehet tudni , hogy fiú vagy lány lesz? - kérdezte Amy

-Nem azt még nem lehet látni még csak 8-9 hetes - mondta

-De eddig minden rendben van? - kérdeztem

-Igen eddig minden - mondta kedvesen a Dr. úr

Amikor aztán végeztünk megbeszéltünk egy másik időpontot és mentünk is haza. 8-9 hetes terhes vagyok ez olyan furcsa , de a tudat , hogy bennem nő egy ember az még furcsább. 

-Remélem lány lesz - mondta Luke

-Tényleg? Miért? - kérdeztem 

-Hogy az én hercegnőm legyen - mondta 

-Én azt szeretném ha fiú lenne - mondta Amy

-Miért? - kérdeztem 

-Hogy meg lehessen neki tanítani , hogy hogyan használja a gumit - mondta 

-Amy! - mondta

-Jól van na. Meg akkor minden kislány oda lenne érte ő lenne a menő gyerek - mondta Amy

-Majd kiderül , hogy fiú vagy lány lesz - mondtam 

-Pontosan - mondta Luke majd magához ölelt

Valahogy olyan más lett hirtelen Luke , persze örülök neki , de annyira olyan lett mint amikor az elején össze jöttünk. Talán a gyerek kellet ahhoz , hogy ismét úgy szeressen mint régen?

Amikor vissza értünk a hotelba Ashton letámadt minket a folyosón. 

-Na jó tudom , hogy titkoltok valamit! - mondta

-Nem is - mondta Amy de szegény nem tud hazudni

-Igen biztosan nem mondtok el nekünk valamit - mondta Calum Ash mögül

-Jó lehet , hogy van valami tényleg - mondtam 

-És el mondod mi? - kérdezte Calum

-Gyerekünk lesz - mondta Luke

-Pfff jó vicc de most komolyan - mondta Michael

-Nem vicc - mondtam 

-Komolyan? - kérdezte Ashton 

-Komolyan - mondtam 

-Úr Isten - mondta Michael 

-Hát akkor gratulálok - mondta Calum 

-Ez durva - mondta Ash 

-Az - mondta Amy

Aztán mi bementünk Amyvel a szobánkba a fiúk meg elmentek próbálni. Örülök , hogy úgy fest minden rendben van most , de valami miatt úgy érzem ez nem fog sokáig így maradni....

Nem Blog rész!

Nem blog rész bocsánat.
Ma láttam , hogy valaki ír nekem egy vélemény/üzenet nem tudom pontosan 2014.01.03.-án és én véletlen kitöröltem. Szóval aki írta nekem attól bocsánatot szeretnék kérni és pls írd le még egyszer amit írtál mert el sem tudtam olvasni csak valahogy véletlen kitöröltem ://

23.Rész

Napló bejegyzések

Május 1.
Kedves naplóm...

Eléggé rosszul vagyok a szakítás óta még mindig, de lehet nem is baj , hogy nincsenek itt a fiúk. 

Találkoztam Kingával is , de csak pár dolgot mondott Dianaról , hogy nagyon össze volt törve , mert úgy érezte Luke megcsalta őt még ha ez nem is volt igaz. Nagyon szerette őt és szörnyem fájt neki amikor ridegen kidobta. Az elején nem is akarta elhinni , de aztán amikor még egyszer elismételte a szívéig hatoltak a szavai. Valamilyen szinten megértettem Dianiát. Nagyon fáj amikor az ember egy olyan személyben csalódik aki neki nagyon fontos az szörnyű , de talán ebben az egészben az volt a legrosszabb , hogy Diana nem Luke miatt halt meg hanem MIATTAM...

Május 5.

Még mindig úgy érzem , hogy én voltam a gyilkos , még ha nem is tudtam róla , vagy ha nem is szándékosan , de én okoztam a halálát. Luke miattam dobta őt én voltam az ok ami miatt Luke véget vetett annak a "románcnak" ami kettejük között volt. Én nem akartam ezt. Nem akartam azt, hogy Diana meghaljon , nem akartam bántani nem gondoltam volna , hogy a fájdalma miatt a halálba fog menekülni....de sajnos így lett. Én voltam a gonosz még ha nem is szándékosan és miattam halt meg egy nagyon kedves lány....

Május 10.

A bűntudatom szinte már teljesen el uralkodott rajtam. Soha nem gondoltam volna , hogy egy nap gyilkosként fogok magamra tekinteni, soha. De sajnos ez a nap is eljött. Amikor a tükörbe nézek nem azt a lányt látom akit egykor láttam. Akivel nem vagyok megelégedve akit nem szeretek aki oly kitartóan szeretett és aki annyi pofont kapott már az élettől , hanem egy olyan lányt aki fél......Aki fél mert tudja lehet ő is erre a sorsra fog jutni aki többször is gondolt öngyilkosságra aki olyan mint Diana...

Május 16.
Telnek a napok , de én még mindig egy szörnyetegnek érzem magam. Vagy inkább mint egy karakternek valamilyen filmben vagy könyvben. Minta csak egy szerepet játszanék mintha csak egy kitalált mese lenne ez. De sajnos nem ez a kegyetlen valóság ez a történet az én életem az én mesém, amiben gyilkosnak érzem magam. De ez nem fog hosszú ideig tartani mert ebben a történetben nem én leszek a gyilkos ismét hanem az áldozat. És aki a halálomat lehet okozni fogja a legjobb barátnőm Dani. Gyilkosból préda lettem én is kegyetlenül bántam Dianával mint ahogy Dani most velem , de a különbség kettőnk között , hogy ő tudja és élvezi ezt amiről én akkor nem is tudtam....

Május 23.
Nincsen semmihez kedvem. Legszívesebben haza mennék, csak itt fekszem naphosszat a hotel szobákban mindenki olyan boldog de én...én nem mert én szenvedek. Amyvel nem tudok beszélgetni mert mindig csak elrontom a kedvét bár itt lenne valamelyik fiú aki megtudna engem hallgatni , bár abban sem vagyok biztos , hogy az jó lenne. Szeretném ismét hallani Michael perverz mondatait Ashton vicces nevetését Calum rossz vicceit és Luke mély hangját... Rossz bevallanom de hiányzik Luke , de soha nem fogok megbocsátani soha. De a fiúkkal majd nemsokára ismét fogok találkozni aminek örülök nagyrészt de nem teljesen. Úgy érzem , hogy már semmi kedvem sincsen ehhez a Take Me Home turnéhoz , igaz rengeteg gyönyörű helyen lehettem Portugália Olaszország Franciaország Svájc és még sorolhatnám , de akkor is 

Május 27.
Több mindenkinek is feltűnt , hogy hetek óta rossz kedvű vagyok és szomorkás , de nem akarom , hogy tudják mi a bajom. Jól esik , hogy kérdezgetik mert ezek szerint tényleg törődnek velem. Lou többször is anyáskodott felettem ami eszembe juttatta anyát és Timet és Angelat. Nem szoktak hiányozni , de most valami miatt még is. Ami nagyon zavar mostanában , hogy bár alig eszem egyre csak úgy érzem hízom. Nagyobb lett a hasam is híztam 1 ruha méretet és vagy 5kg-t, aminek még jobban nem örültem. Csak 15 vagyok és már most 40-42-es ruhákat hordok, azt hittem eddig a 38-40-es méret a rossz hát tévedtem. Össze vissza hisztizek is, ami még engem is meglep meg őrülök már magamtól , de lehet csak én gondolom így lehet túl sok nekem ez.

Május 30.
Tegnap beszéltem Amyvel bocsánatot kértem tőle ha megbántottam. Szerencsre megbocsátott nekem kell egy támasz nekem , nem tudom ,hogy mit kezdenék ha ő sem lenne mellettem. Mondtam neki , hogy mennyit híztam és minden bajomat elmeséltem neki amit az elején nem értett aztán feldolgozta az agya , azt amit mondtam neki és végül csak egy egyszerű "Nem lehet , hogy terhes vagy?" - hagyta el a száját. Nem is értem , hogy ezt mégis hogyan gondolta, valószínűleg terhes vagyok. Nem is reagáltam rá semmit csak kicsit biztosan furán nézhettem mert utána egyből mondta , hogy "Jaj miket is beszélek". 

Június 5.
Nagyon rosszul vagyok mostanában. Sokszor érzem úgy , hogy mindjárt elhányom magam , de eztán elmúlik ez és mostanában nagyon sokat káromkodok , ami nem vall rám. Nem vagyok az a káromkodós típus. Persze szoktam nem tagadom , de nem ennyit. És a fejem is nagyon sokszor fáj. Eleanor azt mondta , hogy el kellene mennem egy dokihoz , hogy megtudjam mi a bajom , de nem sok kedvem van elmenni egy vadidegenhez , aki kb csak annyit mondana , hogy vírus. Nem szeretem az orvosokat az a másik része. Nem tudom miért de mindig is féltem tőlük szóval nem nem megyek orvoshoz. Nem tudom mi lehet velem de ez már nem állapot.

Június 7.
Holnap jönnek a fiúk holnap fogom őket megint látni már vártam ezt. Nagyon hiányoznak , pedig még csak 1 hónapja mentek el. Mindegyik fiú nagyon hiányzott már , még Luke is , de Ashton talán még jobban. Mondhatni napról napra egyre jobban vártam azt , hogy végre itt legyenek , de azzal együtt napról napra egyre rosszabbul érzem magam. Az elmúlt 2 napban folyton hányok és mindig kavarog a gyomrom. Sophia és Amy szerint el kellene mennem orvoshoz mert egyre betegebbnek tűnök, de nekik is csak azt mondtam mint Elenaornak "Jól vagyok", még ha ez nem is fedi teljesen a valóságot..

Június 8.
Ma jönnek a fiúk és én nem tudom , hogy fogok Luke-al beszélni. Nem a legjobban váltunk el és amit most akarok mondani az még rosszabb. Amy tegnap hozott nekem egy terhességi tesztet. Először nem értettem aztán elmondta , hogy ez a rendszeres rosszullét szerinte a terhességre is utalhat és most nem veszíthetek egy teszten semmit, így meg is csináltam , de az eredményre nem számítottam. Pozitív lett terhes vagyok.....