31.Rész
Család
Február vége van. El sem hiszem , hogy több mint egy hónapja , hogy megszülettek a gyerekek.
Luke a múlthéten haza utazott igaz csak 2 napra de ez is nagyon jó volt. Nagyon szerencsés vagyok még ha sokszor el is bizonytalanodok. Igaz csak 2 napig volt itt de ez a 2 nap is teljesen feltöltött. Nagyon nagy boldogsággal beszélt az Amerikai rajongókról és fellépésekről és , hogy már mennyire várja , hogy vissza menjen Londonba a fiúkhoz. Nagyon boldog vagyok , hogy látom ő milyen boldog. Kérdezte , hogy mik történtek velem én pedig elmeséltem neki , hogy mi van Amyvel , hogy kibékültem Danival , hogy Angela szerelmes belé elmondtam mindent ami az elmúlt 1.5 hónapban történt. Kicsit meglepődött de nagyon pozitívan állt mindenhez és ő is azt mondta , hogy jól tettem , hogy kibékültem Danival mert most elkél a barátok segítség , majd pedig elkezdte ostorozni magát...
Nem értem miért szidja folyton magát. Csak azt mondta , hogy mennyire rossz apuka , hogy rá mennyire nem lehet számítani és , hogy tönkre tette az életemet amitől csak az én szívem szakadt meg. Luke egy remek fiú és ezt mindig meg is erősíti bennem. Igaz , hogy most tényleg nincs itt amikor talán a legjobban szükségem lenne rá de azt meg én nem akarom , hogy az álmait miattam eldobja. És amikor látom , hogy hogyan mosolyog amikor Sophiat a karjában tartja vagy Princetont rájövök , hogy ő a legcsodálatosabb ember.
És talán emiatt és érzem olyan szörnyem magam amikor a telefonban is vagy a gépen keresztül elkezdni magát szidni , de ez így élőben még rosszabb volt. És hiába mondtam neki , hogy ez nem igaz , hogy igen is jó apuka és , hogy minden rendben lesz csak csinálja azt amit szeret akkor sem éreztem úgy , hogy megértette volna.
Csak miattuk ide utazott ami számomra még egy indok , hogy miért is olyan nagyszerű de neki ez sem tűnt fel. Csak a hibáit tartja szem előtt és valamilyen szinten csak a múltban él , hogy hol rontotta el de ez nem csak ő "hibája" volt, de ő ezt sem érti meg.
Remélem ezen egyszer végre túl fog lépni mert szerintem remek apuka amit eddig láttam belőle és ahogy a gyerekekkel is bánt ez jött le nekem remélem ő is rá fog erre jönni végre.
Igaz tényleg nem könnyű ez az egész gyerek nevelés de szerintem megbirkózom ezzel a feladattal.
Szerencsére itt van velem Kat és Dani is bár Amy nincsen velem remélem egyszer őt is vissza fogom kapni és nem fogja újra meg újra elkövetni ezeket a hibákat mert nagyon nagy kár lenne érte. Valamint Tim és anya is megpróbál mindenben segíteni amiben csak tudnak ami nagyon jól esik főleg Timtől mert nem volt túl felhőtlen a kapcsolatunk de ez nagyon boldoggá tesz , hogy most itt van és segít. Egyedül Angela az aki nem mutat semmiféle érdeklődést a gyerekek iránt ami őszintén szólva nagyon rosszul esik, de ha nem hát nem. Nem fogom magamat azzal idegesíteni , hogy miért nem érdeklik a nővéremet a gyerekeim. Ez az ő döntése ha nem akar a családommal foglalkozni akkor ne foglalkozzon nincs rá szükségem .
Egyre jobban kezdek rájönni , hogy Kat és Dani lassan már olyanok mintha tényleg a családom részei lennének. Többek nekem mit sima barátok , mert most is itt vannak velem ahelyett , hogy a suliban lennének vagy , hogy a saját dolgaikkal foglalkoznának és ez nekem nagyon sokat jelent.Igaz Danival jó ideig nem volt jó a viszonyunk de most mégis itt van segít nekem mindenben. Ez az ami nekem tényleg nagyon számít emiatt tekintek rájuk úgy mint a családomra Kat pedig ő tényleg ott volt nekem mindig. Igaz vele is volt , hogy nem voltam jóban egy kis ideig de mára mintha soha meg sem történt volna ez bezzeg Amy.... Mintha soha nem is ismertem volna olyan érzést kelt bennem ami szörnyű és nagyon fáj de nem szólhatok bele az életébe ő döntései csak ő irányíthatja azt.
