35.Rész

Az utolsó rész

Miután Calum elengedett megtörölte a szemét mind ketten vettünk egy nagy levegőt és kimentünk a többiekhez.

-Minden rendben? - kérdezte Michael

-Persze - mondtam 

-Te sírtál? - kérdezte Luke Calumot

-Nem nem dehogy - mondta majd kijjebb jött

-Arra gondoltunk , hogy meglátogatjuk a porontyokat - mondta Ash mosolyogva 

-Jó oké de én nem megyek - mondtam 

-Mi miért nem? - kérdezte Dani

-Nem akarok összefutni Angelaval - mondtam 

-A nővéred miatt nem látogatod meg a gyerekeidet? - kérdezte 

-Igen - mondtam 

-Nem értelek már végképp - mondta Dani

-Nem is kell....- mondtam majd leültem a kanapéra

-Itt maradjak veled? - kérdezte Luke 

-Ne , nem kell Sophia és Princeton meg már biztos vár téged - mondtam 

-Ahogy az anyjukat is - mondta Dani ekkor már vörös szemekkel 

Láttam rajta és a fiúkon is , hogy sajnálnak , hogy fáj rám nézniük és , hogy csak fájdalmat okozok nekik a puszta jelenlétemmel is. 

-Semmi? - kérdezte Dani remegő hangon de válaszul csak a földre tekintettem 

-Akkor menjünk - mondta szipogva majd kiment elsőként a házból 

Utána ment Michael Calum és Ashton is de Luke még maradt pár percig. Leguggolt hozzám és a kezével felemelte az állam, majd a szemembe nézett. 

-Olyan szép vagy Kylie még így is - mondta majd a könnycseppjeimet kezdte el törölgetni

-Úgy sajnálom - mondtam miközben megfogtam a kezét

-Nem ne kérj bocsánatot. Ez mind az én hibám jól mondtad. Nem voltam jó hozzád nem voltam egyáltalán jó nem kellett volna azokat mondanom nem kellet volna így bánnom veled Kylie - mondta 

-Komolyan mondtad? - kérdeztem szipogva 

-Mit? - kérdezte 

-Hogy már nem az a lány vagyok akibe beleszerettél? - kérdeztem 

-Kylie..... - mondta 

-Igen vagy nem? - kérdeztem de ő nem válaszolt erre 

-Sejtettem... - mondtam majd felálltam 

-Nem nem mondtam komolyan persze , hogy nem - mondta gyorsan 

-Luke - mondtam miközben 2 gyönyörű szép kék szemébe néztem 

-Megértelek , hogy ha már nem szeretsz , mert már én is egyre jobban gyűlölöm magam - mondtam 

-Kylie ne mond ezt tudod , hogy mennyire szeretlek - mondta

-Felejts el engem az lenne a legjobb - mondtam

-Mi? - kérdezte 

-Nem akarok még egy ember hátán púp lenni , belefáradtam ebbe...belefáradtam az életembe - mondtam 

-Ezt ne mond. Kérlek ezt ne mond - mondta 

-Kérlek menj el most találkozz a gyerekekkel és felejts el mindent ami velem kapcsolatos - mondtam 

-Miért mondod ezt? - kérdezte 

-Csak felejts el mindent kérlek. A közös múltat a közös jelent és a közös jövőt törölj ki az életedből létezzenek neked a gyerekek de én többé már ne sehogy se - mondtam 

-Kylie - mondta remegő hangon könnyes szemmel 

-Shh... kérlek - mondtam majd magához ölelt megcsókolt és elment 

Pár percig csak ott álltam még , majd előkerestem egy papírt és egy tollat majd elkezdtem írni a levelet :
  Kedves Luke Michael Calum Ashton Dani anya és én drága egyetlen kislányom Sophia valamint egyetlen kisfiam Princeton. Először is hozzátok írok gyerekek sajnálom , hogy nem lehettem anyukátok , hogy cserben hagytalak titeket , hogy csalódást okoztam nektek. Ez a levél az első és az utolsó levelem így mindent leírok ami a szívemben benne van. Tudom , hogy nem voltam jó anyukátok , hogy jobbat érdemeltetek volna és ezt nagyon sajnálom. Sajnálom , hogy nem leszek ott amikor felnőtök amikor óvodába mentek , amikor iskolába mentek amikor elballagtok , hogy nem leszek ott majd a szalagavatótokon vagy az esküvőtökön , hogy nem leszek az életetek minden egyes percében , de szeretném ha tudnátok ez nem a ti hibátok, hanem az enyém. 16 éves voltam amikor megszülettetek nem voltam erre felkészülve nem viselkedtem éretten és inkább elmenekültem , amit nagyon sajnálok , de egy rémes játékot játszottam magammal amiben és veszítésre voltam ítélve. Nagyon szeretlek titeket és még egyszer nagyon sajnálok mindent kicsikéim...

 Anya köszönöm , hogy itt voltál velem , hogy segítettél , hogy mindig vissza próbáltál húzni , hogy támogattál , hogy nem csak rám de a gyerekeimre is vigyáztál. Nagyon hálás vagyok , hogy te lehettél az anyukám jobbat kívánni sem tudtam volna. Mindig megértő voltál velem. Mindig segíteni próbáltál amikor baj volt fogtad a kezem és mindenben támogattál nagyon szeretlek és sajnálom , hogy én nem voltam olyan lányod mint amit te megérdemeltél volna...

 Dani drága Dani. Nagyon szeretlek ezt soha ne feledd. Te itt voltál velem. Anyjuk helyett anyjuk voltál a kicsiknek. Igaz többször csúnyán összevesztünk de végül mindig vissza jöttél hozzám. Nem fordítottál nekem hátat még akkor sem amikor meg érdemeltem volna. Mindig megpróbáltál felvidítani és én mindig felnéztem rád. Te voltál a legmenőbb és egyik legjobb barátnőm. Mindig is féltékeny voltam rád mert te annyival másabban éltél mint én. Mindig azt gondoltam , hogy a luxust te soha nem fogod elhagyni senki és semmi miatt de nagyot tévedtem , mert miattam képes voltál. Velem éltél velem voltál a nehéz időkben megvigasztaltál és próbáltál rám jól hatni mindig tudattad velem , hogy itt vagy nekem és , hogy nem hagysz el köszönöm...

 Michael Calum Ashton mindig is nagyon szerettelek titeket mindig fel tudtatok dobni egy szomorú napomon mindig kedvesek voltatok velem mindig úgy éreztem , hogy a ti családotok része is vagyok. Sok hibát követtem el de ti ezt valahogy sosem éreztettétek velem csak azt mondtátok ne félj majd megoldódik sosem ítéltetek el mindig meghallgattatok. Ashton tavaly történt köztünk az a csók amit bánok és nem is mert te vagy a világ egyik legkedvesebb fiúja és mindig is úgy éreztem , hogy védelmezel engem és a csók az az én hibám volt nem a tied így többet ne rágd ezen magad mert tudom , hogy néha még most is azt gondolod , hogy te vagy a hibás. Calum te mindig meghallgattál akármikor volt valami bajom téged mindig feltudtalak hívni vagy csak az éjszaka közepén át tudtam hozzád menni te mindig meghallgattál és sosem voltál rám mérges. Mindig kedvesek voltatok velem még akkor is amikor nem érdemeltem meg. Michael te is sok mindenen mentél keresztül már ezért ha nem is mondtam de nagyon hálás vagyok neked még most is így , hogy már nem vagyok veletek. Mindig hülyéskedtél és soha nem akartál felnőni köszönöm , hogy elfeledtetted velem olykor a problémáimat...

 Luke neked tartozok talán az egyik legnagyobb bocsánatkéréssel. Sajnálok mindent amit tettem. Sajnálom , hogy úgy beszéltem veled , hogy téged hibáztattalak , hogy egyedül hagytalak , hogy annyi mindent a fejedhez vágtam , de tudd , hogy ez mind az én hibáim voltak. Te voltál a legjobb barátom mindig is és soha nem gondoltam , hogy te leszel az elsőm minden szempontból első szerelem első csók nem sorolom tovább. Köszönök neked mindent és sajnálom a szavakat amiket mondtam mert nem érdemelted meg őket. Sajnálom , hogy az utolsó beszélgetésünk így végződött sajnálom , hogy csak így a gyerekekkel hagytalak....

Ez minden amit tudok mondani nektek. Sajnálom és remélem , hogy jobb életetek lesz így már nélkülem és remélem , hogy mind tovább fogtok lépni és minden menni fog a saját módján remélhetőleg jól. Nagyon sajnálom mind azt a fájdalmat amit okoztam nektek egyikőtök sem érdemelte volna meg. Köszönöm , hogy itt voltatok velem és szerettetek annyira amennyire én titeket. 

.....

Egy dolgot szeretnék még kérni tőletek. A temetésemmel kapcsolatban... azt szeretném ha koporsóba kerülnék és csak pár ember lenne ott , hogy kevesebb embernek okozzak a szertartás alatt is fájdalmat. A sírkövemre csak ezt szeretném , hogy írjátok : 

Kylie Jones 1998-2014 "Sorry For The Way My Life Turned Out,,

Miután megírtam a levelet oda tettem a kanapéra majd elindultam otthonról. Csak mentem és mentem elmentem anya háza előtt is és pont láttam amint a többiek játszanak Princetonnal és Sophiával. A szívem majd megszakadt amikor láttam Luke milyen boldog velük és emiatt ismét könnyek kezdtek el hullani a szememből. Mikor mentem volna tovább Ashton észre vett majd mind kijöttek de mire mindenki kiért én már tovább mentem , csak azt hallottam ahogy a nevem kiabálják majd hallottam hogy valaki felém fut de már késő volt. Én átmentem az úton ő hátul maradt és így egyenesen mentem tovább a Vasútállomásra. 

Amikor kiértem láttam a táblán , hogy 2 perc múlva itt kellene lennie így reménykedtem , hogy senki sem jön utánam de sajnos nem így lett.

-Kylie mit csinálsz? - ordított felém Dani pont mikor meghallottam a vonat zakatolását 

-Sajnálom -  mondtam könnyes szemmel miközben megfordultam és láttam , hogy mindenki ott van majd kiléptem a vonat elé.....

34.Rész

Közel a Vég

Október 6.-a Luke és a többiek ma jönnek haza aminek örülök bár nem akarom , hogy így lássanak. Sajnos rá kellet , hogy jöjjek nekem végem. Mármint az igazi a valós Kylienak. Olyan vagyok mint azelőtt soha én is elkezdtem tönkretenni magam akárcsak Amy.... Régen kissé duci voltam amit mindig is utáltam mindig szomorú voltam amikor a mérlegre kellet állnom és többet mutatott mint 60kg sokkal. Régen volt , hogy voltam akár 75-80kg de most.... 55. Anorexiás lettem és bulimiás beesett az arcom sápadt lettem az élet vidám mosolyomnak is annyi. Minden megváltozott és lehet nem akarom , hogy ezt lássák a fiúk. És emellett a vágásaimat sem akarom , hogy lássák.... Dani próbált beszélni a fejemmel de mit sem ért , megmakacsoltam magam és ellöktem magamtól a segítséget, amivel tudom , hogy neki is csak fájdalmat okozok. Ugyan azt teszem mint Amy tett azzal a különbséggel , hogy én nem drogozom. Anya mondhatni elvette tőlem a gyerekeket bár lehet nem is baj. Nem akarom , hogy egy ilyen anyjuk legyen, jobbat érdemelnek....

-Kylie gyere beszélni akarok veled - mondta Diana 

-Mi az? - kérdeztem miközben odamentem hozzá

-Mit fogsz nekik mégis mondani hm? - kérdezte 

-Majd kitalálok valamit nyugi - mondtam 

-Nem ne mond , hogy nyugi. Mert rohadtul nem vagyok nyugodt. Nézz már magadra 16 éves vagy és egy csődtömeg! - mondta kikelve magából

-Nyugi Dani - mondtam miközben megfogtam a karját

-Ne ne gyere nekem ezzel. Felelőtlen vagy ugye tudod? Azt hittem tanultál Amy esetéből te is úgy akarsz járni hm? Te is 17 évesen halott akarsz lenni? Mert akkor nagyon jó úton jársz afelé - mondta Dani ekkor már könnye szemmel

-Nem....de....- mondtam 

-Ne mond nekem azt , hogy de, mert látom , hogy mit művelsz nap mint nap látom a vágásokat a csuklódon a combodon nem vagyok vak Kylie - mondta majd letörölte könnyét 

Aztán kopogtak az ajtón és a szívem gyorsabban kezdett el verni. Dani oda ment az ajtóhoz , hogy kinyissa majd besétált a 4 fiú Michael Calum Ashton és végül Luke. 

-Sziasztok - mondta Michael nagyon vigyorogva 

-Szia - mondta Dani nem túl boldogan 

-Mi ez a szomorúság? - kérdezte Luke

-Kérdezd a barátnődet - mondta Dani majd kiment az ajtón 

-Ez meg mi volt? - kérdezte Luke

-Semmi majd lenyugszik - mondtam 

-Hogy nézel ki? - kérdezte Calum 

-Köszi ez jól esett - mondtam 

-Rád sem lehet ismerni Kylie - mondta Michael 

-Jó le lehet szállni erről a témáról - mondtam 

-Nyugalom - mondta Luke majd megölelt 

-A gyerekek? - kérdezte

-Ja hol vannak ? - kérdezte Ashton is 

-Anyánál - mondtam 

-Miért? - kérdezte Luke

-Mert! - mondtam nem túl kedvesen 

-Ennél azért kedvesebb fogadásra számítottam - mondta kicsit nevetve Ash 

-Tényleg azért jöttetek csak , hogy ti is kritizáljatok? - kérdeztem kissé kiborulva

-Nem nyugi minden rendben?  - kérdezte Luke miközben megfogta a csuklóm

-Áu eressz el - mondtam majd kirántottam a kezem 

Csak ott álltak mind a 4-en és bámultak én pedig csak a csuklómat szorongattam.Aztán vissza jött Dani aki megvető tekintetekkel sújtott rám igazából teljesen jogosan...

-Inkább beszéljetek srácok milyen volt a turné? - kérdezte Dani csak , hogy megszakítsa a kínos csendet 

-Jó volt nagyon hihetetlen , hogy mennyien megszerettek minket eszméletlen - mondta Ash

-Ennek nagyon örülök. Megérdemlitek a hírnevet - mondta Dani 

-Köszi - mondta Luke egy erőltetett mosoly keretei között majd rám nézett

-Kylie beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte

-Persze - mondtam majd bementünk az egyik szobába

-Miaz? - kérdeztem 

-Ezt akarom én is tudni. Olyan más vagy. Mi volt ez az előbb? - kérdezte

-Fáj a csuklóm ennyi és minden rendben van velem - mondtam 

-Dehogy van - mondta miközben a fejét rázta

-Honnan veszed nem voltál itt - mondtam

-Miért hányod ezt mindig a szememre? - kérdezte

-Mert ez az igazság Luke ha tetszik neked ha nem ez van - mondtam 

-Nem vagy magadnál - mondta 

-De nagyon is sőt jobban mint valaha - mondtam kissé kikelve magamból 

-Ez nem az a lány akibe beleszerettem - mondta majd kimet a szobából és én a földre rogytam 

Nem akartam veszekedni vele szeretem őt csak nem akarom tőle is hallani , hogy többet vártam volna tőled vagy , hogy mi lett belőled...nem akarom. 

Aztán ár perccel később Calum jött be a szobába és leült mellém. 

-Hé jól vagy? - kérdezte

-Szerinted? - kérdeztem miközben a szemem törölgettem 

-Nem akart megbántani - mondta 

-Tudom csak.... - kezdtem el 

-De tényleg más vagy mint amikor elmentünk mond mi történt? - kérdezte 

-Túl sok minden - mondtam kicsit szipogva 

-Amy meghalt...Kat elköltözött Angela számomra halott Tim próbál segíteni de nem megy neki anya ő mellettem van és Dani is de ezzel tönkre teszem őket - mondtam 

-Ezt , hogy érted ? - kérdezte majd megmutattam a csuklóm 

-Kylie....miért? - kérdezte 

-Nem akarom ezt tovább Calum véget akarok ennek vetni - mondtam miközben a szemébe néztem 

-Ne mondj ilyet kérlek - mondta majd magához ölelt nagyon szorosan és éreztem ahogy sír ahogy a könnycseppek az arcáról a vállamra folynak 

Nagyon fájt , hogy ezt tettem Calummal nem akartam ezt....nem akartam még egy embernek fájdalmat és csalódást okozni talán tényleg meg kellene tennem az utolsó lépést , hogy ne okozzak több fájdalmat de hogyan?!...

33.Rész

Gondolatok 

Az idő csak múlik és egyre rosszabbul érzem magam. Sophia és Princeton egyre nagyobbak és az életem egyre jobban esik szét. Lukeal mostanában alig találkozom tudom , hogy turnén van és büszke is vagyok rá és hamarosan hazajön a fiúkkal de akarom én ezt egyáltalán?
Csak a gyerekszobában ülök a földön és csak gondolkozom meddig akarom ezt folytatni?

Jobb lenne ha most azonnal eltűnnék egy életre soha többé vissza sem néznék elmennék messzire , hogy ne találjanak rám vagy csak végezzek magammal?
Nem egy normális kamasz lány életét élem próbálnak rajtam segíteni de nem tudják mi zajlik bennem nem tudnak már róla semmit.....

Hallom , hogy csörög a telefon így felveszem.

-Halló- mondtam 

-Szia kicsim , hogy vagy? - hallottam a telefonban egy ismerős de már régen hallott hangot Luke hangját

-Voltam már jobban is - mondtam 

-Mi a baj? - kérdezte

-Véget akarok ennek vetni Luke- mondtam 

-Mi?  Ezt mégis ,hogy érted? - kérdezte

-Így ahogy mondom - mondtam 

-Nem akarom ezt tovább mond van nekünk jövőnk? - kérdeztem 

-Persze , hogy van miért ne lenne? - kérdezte nagyon összezavarodott hangon 

-Én nem akarom ezt Luke. Ez mindkettőnkének rossz - mondtam 

-Nem értelek miért mondod ezt? - kérdezte

-Mert elmentél és így volt időm gondolkozni - mondtam 

-Miden megváltozott és én erre nem voltam készen......sajnálom - mondtam majd letettem a telefont 

 Nem tudom , hogy fogom-e még hallani Luke hangját vagy sem vagy , hogy valaha megfogom-e még csókolni érezni fogom-e az érintését minden jó dolgot újra át fogok-e még valaha érni vagy ez tényleg a búcsú volt.

Egyedül voltam itthon Dani elutazott egy kis időre a gyerekre pedig most anya vigyáz így én csak tétlenkedtem otthon. Kicsit pakolászni kezdtem ahol pár vastag boríték került a kezembe kinyitottam és képek voltak benne amitől elmosolyodtam. 

Leültem a kanapéra és elkezdtem egyesével végignézni őket. 

Volt közöttük mindenféle kép. Amin a fiúk voltak régen amin én és Luke voltunk kb 10 éves lehettem a képen. Volt amin Amyvel voltam , volt kép Mikeyről Ashröl , Katről Daniről meg Calumról Angelaról mindenkiről régen minden más volt. És talán emiatt is kezdtem el sírni. Csak nézegettem a képeket és akkor olyan boldog voltam mind azok voltunk...... soha nem gondoltam volna , hogy ez lesz. Hogy idáig fogok süllyedni vagy , hogy a fiúk így befognak futni. De ezen már nem változtathatok...ezen sem. 

Aztán csak ott ültem a kanapén és azok a dolgok jártak a fejemben amiket régen mondtak a többiek...

Amikor Angela azt mondta : "Soha ne félj én itt leszek melletted a kishúgomat nem bánthatják soha,, Amikor Tim azt mondta : "Nem lesz semmibaj majd én megvédelek mindenkitől,,

Amikor Amyvel elsőben megfogadtuk , hogy örök barátok leszünk : "Minket soha senki sem fog elválasztani.(Amy) Igen soha (én) ,,

Amikor Amandával kiszöktünk az éjszaka közepén és azt mondta : "Ha most nem bukunk le soha nem fogunk,, majd felborítottam egy kukát és Apa ránk  talált a kertben 

Amikor Luke-al először csókolóztam és azt mondta : "Mindig is szerettelek de féltem , hogy te nem érzel ugyan így,,

Amikor Kat kitalálta , hogy énekesnő lesz : "Tudom , hogy nem én vagyok a legjobb de arra gondoltam , hogy majd inkább csak sikongatok meg ordítozok mint a rockerek,,

Amikor Michael-el fogadtunk és én nyertem és emiatt kifesthettem : "Soha nem gondoltam volna , hogy ennyire szörnyű ha sminkelnek vagy te most direkt kínzol engem?,,

Amikor Danival elkezdtünk gördeszkázni és azt mondta: "Ha most nem töröm el a karom vagy a lábam akkor mindenre képes vagyok,, aztán neki ment egy fának és eltört az orra

Amikor Ashton megvigasztalt a hotelban : "Minden rendben lesz csak bízz a legjobbakban,,

Amikor Calummal Fifáztam és nagyon kiakadt , hogy nyertem : "Na nem egy lány ellen nem kaphatok ki ha srácok ellen sem kaptam ki ellened sem kaphatok,, majd utána vagy 3x is én nyertem 

Csak ezek a gondolatok voltak a fejemben valamint amikor még egyben volt a családom amikor anya és apa még házasok voltak amikor minden rendben volt a TMH turné előtt. Bár soha nem mondtam volna , hogy had menjek a srácokkal bár inkább maradtam volna itthon. 

Aztán visszamentem a gyerekszobába és a földre dőltem és a plafont kezdtem el bámulni.

A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben a régi emlékekkel együtt. És ismét könnybe lábadt a szemem. 

Nem akarom ezt nem akarom ezt az életet nem akarom azt ami körülöttem van most nem akarok semmit csak azt ami 1 éve volt az minden vágyam. 

32.Rész

Idő ugrás

Szeptember 2.-a van tanévkezdés de én még mindig itthon vagyok. Az elmúlt 7 hónapban rengeteg minden történt kevés jó és rengeteg rossz is.

Luke ismét nincs itthon mert megint az One Directionnal turnéznak a fiúk igaz most "csak" Amerikában. 

Nagyon büszke vagyok rá napról napra egyre büszkébb de valahogy az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik is. Kiadták az első albumukat nagyon büszke vagyok rájuk és 2 klippet is a 3.-on pedig most dolgoznak szóval minden elismerésem az övék , de sajnálom , hogy ennyire nincs jelen Sophia és Princeton életében. Kat elköltözött Kanadába ami hát nem itt van a sarkon és szörnyen hiányzik nekem. Néha beszélünk telefonon de ez nem olyan mintha itt lenne. Nem tudja mik történnek itt nem tud már szinte semmiről sem. Mostanában egyre többet nézem a közös képeinket és még most sem tudom elhinni , hogy már 3 hónapja , hogy elment. Hiányzik , hogy beszélgessünk , hogy amikor féltem vagy szomorú voltam valami miatt ő megnyugtasson igaz többször össze vesztünk de akkor is..a nehéz időkben mellettem volt nem úgy mint Amy....

Amy...Amy kórházban van. Elkezdte ismét vagdosni magát drogozik az az idióta Nikk rászoktatta teljesen már fel sem lehet ismerni. Anorexiás és bulimiás lett Timmel bementem egyik nap hozzá a kórházba de 3 perc után sírva rohantam ki a szobájából. Eltűnt eltűnt a legjobb barátnőm akivel mindent megbeszéltünk aki mindig mellettem volt és egy szörnyeteg lett belőle egy lány aki annyira idegennek tűnik nekem egy lány akit soha nem is ismertem. 

A szülei eldobták maguktól bár nem csodálkozom 16 éves és egy lepukkant narkós lett belőle. A testvérei szóba sem állnak vele egyik bátyja sem mintha megszűnt volna létezni. És ami azt illeti tényleg megszűnt , mert ez a lány nem Ameila Newton ez a lány csak egy rossz más egy sötét árny Amy soha nem tette volna ezt soha nem süllyedt volna le idáig ő már nem a barátnőm akin segíteni próbáltam aki kidobott a házából csak mert kedves akartam lenni és mert aggódtam érte nem ez nem ő. Mert ez én barátnőm már csak egy emlék mint Diana az én barátnőm Amy Newton MEGHALT létezni....és már csak az emlékeinkben él tovább olyannak amilyen volt és nem ebben a testben ami ott fekszik az egyik kórteremben aki lelkileg már meghalt akit kitudja hányan vertek meg és erőszakoltak meg nem ez a lány nem Amy csak el olcsó utánzat.

Amanda 1 hónapra idejött Ausztráliába ami nagyon jól esett úgy éreztem végre beszélhetek még valakivel valakivel aki inkább már külsős. Anglia..ő ott él valahogy úgy érzem mindenki aki olyan közel volt hozzám elhagy vagy már elhagyott. Először Amanda aztán Diana Dani aki szerencsére azóta már ismét mellettem van Amy Kat és a fiúk is... Örülök annak , hogy Amanda boldog mert nagyon boldogan mesélt a kinti életéről de valahogy engem ezek nem teszek boldoggá sőt. Amikor valaki boldogan mesél valamit kissé elszomorodok mert én nem így akartam az életemet rendezni. 

Nem akartam beleszeretni a legjobb haveromba Lukeba nem akartam , hogy Kat és Michael szakítsanak , nem akartam , hogy Amanda elköltözzön nem akartam csókolózni Ashtonnal nem akartam , hogy Diana miattam meghaljon nem akartam , hogy Dani meggyűlöljön , hogy Calumot megalázzák , hogy Amy öngyilkos akarjon lenni , hogy a családom szétszakadjon , hogy meggyűlöljem a nővérem , hogy gyerekeim legyenek , hogy feladjam az iskolát , hogy az emberek összetörjenek semmit sem akartam abból ami végül megtörtént velem. ..

Dani az egyetlen aki most mindig mellettem van. Ő vigyáz velem a gyerekekre ő az aki szintén otthagyta a sulit ő az aki most megpróbál felvidítani nagyon hálás vagyok most neki. Az a lány akinek mindennél fontosabb volt a divat a felvágás a pénz a pasizás most mindezek helyett velem van itthon nap mint nap. Gyakran úgy érzem ő a 2 kicsi és én inkább vagyunk egy család mint Luke én meg a gyerekek vagy mint anya apa Tim Angela meg én valaha is voltunk. Most ő az aki kirángat a gödörből és a rémálmaimból is megpróbál felébreszteni. Ő és nem más.

Luke...Lukeal szerintem végleg zátonyra futott a kapcsolatunk. Ő egy sztár lett többé már nem az én kis "titkom" nem kell neki sem én sem a gyerekek még ha ezt nem is mondja ki. Amikor itthon volt olyan volt minden mint egy tökéletes család ez volt a legnagyobb baj. Luke csak 18 nem érdemli ezt. Amikor ezt mondtam neki akkor viszont szinte leordította a fejem. A mai napig hibáztatja magát még akkor is amikor mondom neki , hogy erről nem csak ő tehet mintha...mintha meg sem hallotta volna. 

És ami talán az egészben a legrosszabb , hogy utálom. Utálom amikor fel kell kelnem. Amikor meg kell csinálni a napi monoton dolgokat. Utálok anyának lenni bánom , hogy nem vetettem el a gyerekeket annyival könnyebb lenne minden. 

Dani sokkal jobb anyuka lenne mint én. Többet foglalkozik a gyerekekkel leginkább Princetonnal és szerintem a fiam őt jobban is szereti bár nem csodálkoznék. 

Dani úgy viselkedik vele mintha a saját fia lenne. Minden nap olyan boldognak tűnik amilyen én nem vagyok mióta megszülettek. Utálom a tudatot , hogy gondoskodnom kell 2 gyerekről. Utálom a tudatot , hogy egyáltalán gyerekeim vannak. És utálom a tudatot , hogy az életem szétesik. Bánok minden egyes percet ami eddig 2014-ben történ és ami 2013-ban megtörtént. Bánom , hogy összejöttem Luke-al bánom , hogy amikor még tudtam volna segíteni Amynek nem tettem mert el voltam foglalva magammal. Bánom , hogy Kattel nem mindig bántam jól. Bánom , hogy nem mondtam meg Ashtonnak , hogy szeretem vagyis inkább , hogy szerettem. Bánom , hogy hagytam ,hogy a családomnak a rendes családomnak vége legyen , hogy ott hagytam anyát. Bánom , hogy Dianaval rosszul bántam az elején , hogy az unokatestvéreimmel nem úgy viselkedtem ahogy kellett volna. Ha vissza mehetnék az időben nem hagynám , hogy ezek a dolgok megtörténjenek amik megtörténtek velem. A minap már azon törtem a fejem , hogy elmegyek és vissza sem jövök vagy , hogy elvágom az erem. Nem akarok ebben élni amiben most élek. Nem akarok kórházba kerülni mint Amy nem akarom , hogy segítsenek rajtam csak el akarok menekülni a világtól az emberektől mindentől nem akarom beszennyezni Luke nevét még jobban. MEGAKAROK HALNI! De nem úgy mint Amy , hogy csak lelkileg hanem véglegesen. Nem vagyok elég jó senkinek sem nem tudják , hogy hogyan szenvedek. Ez az élet nem nekem való így inkább véget vetnék neki minthogy még egy másodpercet is maradjak benne. NEM ez nem az én ÉLETEM.....

31.Rész

Család

Február vége van. El sem hiszem , hogy több mint egy hónapja , hogy megszülettek a gyerekek. 

Luke a múlthéten haza utazott igaz csak 2 napra de ez is nagyon jó volt. Nagyon szerencsés vagyok még ha sokszor el is bizonytalanodok. Igaz csak 2 napig volt itt de ez a 2 nap is teljesen feltöltött. Nagyon nagy boldogsággal beszélt az Amerikai rajongókról és fellépésekről és , hogy már mennyire várja , hogy vissza menjen Londonba a fiúkhoz. Nagyon boldog vagyok , hogy látom ő milyen boldog. Kérdezte , hogy mik történtek velem én pedig elmeséltem neki , hogy mi van Amyvel , hogy kibékültem Danival , hogy Angela szerelmes belé elmondtam mindent ami az elmúlt 1.5 hónapban történt. Kicsit meglepődött de nagyon pozitívan állt mindenhez és ő is azt mondta , hogy jól tettem , hogy kibékültem Danival mert most elkél a barátok segítség , majd pedig elkezdte ostorozni magát...

Nem értem miért szidja folyton magát. Csak azt mondta , hogy mennyire rossz apuka , hogy rá mennyire nem lehet számítani és , hogy tönkre tette az életemet amitől csak az én szívem szakadt meg. Luke egy remek fiú és ezt mindig meg is erősíti bennem. Igaz , hogy most tényleg nincs itt amikor talán a legjobban szükségem lenne rá de azt meg én nem akarom , hogy az álmait miattam eldobja. És amikor látom , hogy hogyan mosolyog amikor Sophiat a karjában tartja vagy Princetont rájövök , hogy ő a legcsodálatosabb ember. 

És talán emiatt és érzem olyan szörnyem magam amikor a telefonban is vagy a gépen keresztül elkezdni magát szidni , de ez így élőben még rosszabb volt. És hiába mondtam neki , hogy ez nem igaz , hogy igen is jó apuka és , hogy minden rendben lesz csak csinálja azt amit szeret akkor sem éreztem úgy , hogy megértette volna. 

Csak miattuk ide utazott ami számomra még egy indok , hogy miért is olyan nagyszerű de neki ez sem tűnt fel. Csak a hibáit tartja szem előtt és valamilyen szinten csak a múltban él , hogy hol rontotta el de ez nem csak ő "hibája" volt, de ő ezt sem érti meg. 

Remélem ezen egyszer végre túl fog lépni mert szerintem remek apuka amit eddig láttam belőle és ahogy a gyerekekkel is bánt ez jött le nekem remélem ő is rá fog erre jönni végre.

Igaz tényleg nem könnyű ez az egész gyerek nevelés de szerintem megbirkózom ezzel a feladattal. 

Szerencsére itt van velem Kat és Dani is bár Amy nincsen velem remélem egyszer őt is vissza fogom kapni és nem fogja újra meg újra elkövetni ezeket a hibákat mert nagyon nagy kár lenne érte. Valamint Tim és anya is megpróbál mindenben segíteni amiben csak tudnak ami nagyon jól esik főleg Timtől mert nem volt túl felhőtlen a kapcsolatunk de ez nagyon boldoggá tesz , hogy most itt van és segít. Egyedül Angela az aki nem mutat semmiféle érdeklődést a gyerekek iránt ami őszintén szólva nagyon rosszul esik, de ha nem hát nem. Nem fogom magamat azzal idegesíteni , hogy miért nem érdeklik a nővéremet a gyerekeim. Ez az ő döntése ha nem akar a családommal foglalkozni akkor ne foglalkozzon nincs rá szükségem .

Egyre jobban kezdek rájönni , hogy Kat és Dani lassan már olyanok mintha tényleg a családom részei lennének. Többek nekem mit sima barátok , mert most is itt vannak velem ahelyett , hogy a suliban lennének vagy , hogy a saját dolgaikkal foglalkoznának és ez nekem nagyon sokat jelent.Igaz Danival jó ideig nem volt jó a viszonyunk de most mégis itt van segít nekem mindenben. Ez az ami nekem tényleg nagyon számít emiatt tekintek rájuk úgy mint a családomra Kat pedig ő tényleg ott volt nekem mindig. Igaz vele is volt , hogy nem voltam jóban egy kis ideig de mára mintha soha meg sem történt volna ez bezzeg Amy.... Mintha soha nem is ismertem volna olyan érzést kelt bennem ami szörnyű és nagyon fáj de nem szólhatok bele az életébe ő döntései csak ő irányíthatja azt.

30.Rész

Amy.....

Amyről még mindig semmi pozitív hír. Szoktunk vele találkozni de látszik , hogy megjátssza magát. 

Nagyon furcsa hangulat ingadozásai vannak és a múltkor véraláfutásos volt a karja is. 

Nagyon remélem , hogy ez az újdonsült pasija nem bántja őt mert akkor velem gyűlik meg a baja. 

Dani mostanában többet jön át segít nekem ami nagyon jól esik de még mindig bennem van az a tüske amit pár hónapja szúrt belém.

Luke-al nap mind nap beszélek igaz nem sokat az idő eltolódás miatt mert vagy én vagyok fáradt vagy ő , de nagyon élvezi , hogy ismét Amerikában vannak és stúdióznak. 

Az igazat megvallva kicsit félek. Félek , hogy mi van ha félre lép? Mi van ha rájön , hogy nem is akarja ezt igazából? Vagy ha rájön , hogy nem kellek neki? És erre meg van esély. Én sem választanám magam a helyében...

2014.01.18

"Amy egyre furcsábban viselkedik. Nagyon sokat káromkodik nagyon feldúlt és feszült, rászokott a cigire és vágások is vannak a karján nem tudom mi van vele. Nem tudom erre mégis , hogy kellene rákérdezni. Nem tudom mi tévő legyek...."

2014.01.22

"Kattel ma elmentem vásárolni a gyerekekre addig anya vigyázott és a boltban volt szerencsém Amy pasiját látni , de hát lehet jobb lett volna ha nem is látom meg. Jóval idősebb mint Amy és nem egy olyan fiúnak tűnik akit szívesen látnék a gyerekeim körül , pedig Amy valószínűleg majd vele akar majd rájuk vigyázni , legalábbis erre utalómegjegyzéseket tett már"

2014.01.26

"Luke ma írt nekem , hogy nagyon jól van Michael varratott még egy tetkót és , hogy nagyon nagy sikerük van kint ami miatt büszke, boldog kissé féltékeny és mégis szomorú vagyok. Nem tudom miért de mostanában egyre jobban tartok attól , hogy Luke elhagy minket és ez a tudat nagyon megrémít engem"

2014.01.31

"Kedves naplóm. Mostanában egyre idegesebb vagyok. Azon töröm a fejem , hogy mi van ha Luke-al vagy Sophiával/Princtonnal bármi baj történik. Vagy mi lesz ha Luke inkább egy másik lányt akar? Vagy csak elhagy minket? Ezek kavarognak a fejemben már 1-2 hete. Mindjárt itt a február a gyerekek 1 hónaposak lesznek és bár Kat és Dani is itt van én magányos vagyok"

És máris február van. Nagyon furcsa. Végig csináltunk egy hónapot a fiúk segítsége nélkül egyre jobban úgy érzem , hogy felnőttem még ha ez nincs is így. Tegnap megtudtam , hogy mi az oka Amy lila foltjainak a karján Nikk bántja őt rángatja veri de mégsem hagyja el őt Amy nem értem. 

-Min gondolkozol? - kérdezte Dani

-Amyn ,miért teszi ezt? - kérdeztem 

-Nem tudom egyáltalán nem. - mondta

-Hogy tudja ezt hagyni , hogy megverik? Erőszakosak vele és ki tudja még mit csinál vele ez a Nikk - mondtam 

-Lehet nem mer szembe szállni vele erre nem gondoltál?- kérdezte

-Rossz nézni ahogy tönkre megy - mondtam 

-Cigizik füvezik folyton piál ő nem ilyen - mondtam 

-Én tudom , de nem tudok ezen én változtatni - mondta

-Tudom , de én beszélni fogok a fejével - mondtam

-Hagyd inkább nem tudsz olyat mondani amitől ne ezt tenné - mondta

-Majd kitalálok addig valamit - mondtam 

-Na jössz velem? - kérdeztem 

-Hová? - kérdezte

-Megkeressük Amy-t - mondtam 

-Jó legyen , de mi lesz a gyerekekkel?- kérdezte

-Most alszanak hamar végzünk és időben vissza is érünk - mondtam majd már a cipőmet vettem 

Szerencsére nem lakik messze tőlünk , de ezt viszont nem lehet tudni, hogy itthon van-e?

Amikor oda értünk bekopogtunk pár perc múlva ajtót nyitott nekünk és a hogy kinézett az valami szörnyű volt. 

-Mit akartok? - kérdezte

-Mi van veled jól vagy? - kérdeztem

-Igen de mit akartok? - kérdezte

-Beszélni veled - mondta Dani

-Gyertek be - mondta majd bementünk

Szörnyen nézett ki a szemi vörösek voltak és nagyon sápadt beesett arca volt mondhatni rossz volt ránézni.

-Na mondjátok - mondta miközben leült 

-Ne tedd ezt magaddal - mondtam

-Jó vagyok nem tudom miről beszélsz - mondta

-Amy szörnyen nézel ki és ezek a zúzódások a karodon - mondta Dani

-Az én karom az én zúzódásaim nektek semmi közötök sincs hozzá - mondta 

-Segíteni akarunk - mondtam 

-Miben?  Én jól vagyok te inkább a gyerekeiddel foglalkozz - mondta 

-Ne legyél már ilyen paraszt. Azért jöttünk , hogy segítsünk nem azért , hogy így beszólj - mondta Dani kissé idegesen 

-Nem kell a segítségetek szóval el is mehettek - mondta 

-Ne csináld ezt Amy - mondtam 

-Menjetek már el nem vagyok rátok kíváncsi - mondta

-Hol vannak a testvéreid vagy a szüleid? - kérdeztem 

-Elutaztak mentek a Török Riviérára én meg inkább itthon maradtam na de tűnés a házamból - mondta majd kilökött minket az ajtón és be csapta azt

Szörnyű ami vele történt vagy inkább történik de ha ő nem engedi mi nem tudunk neki segíteni.........

29.Rész

Amy titka

Luke-ék elmentem Amerikába így én egyedül maradtam a kicsikkel. Igaz Kat most egy időre ide költözik hozzám és anya is beszokott segíteni én akkor is úgy érzem , hogy egyedül vagyok.

Nem így képzeltem el a 2014-et nem akartam ,hogy gyerekeim legyenek 15 évesen de nem tudok ez ellen mit tenni ezt kell szeretni. A fiúk nem lesznek itt a szülinapomon sem és még egy jó darabig....

Pont Sophia volt a kezemben amikor kopogtak az ajtón így oda mentem kinyitni.

-Szia - mondta legnagyobb meglepetésemre Dani

-Mit keresel itt? - kérdeztem 

-Jöttem segíteni - mondta

-Segíteni? - néztem rá furcsán 

-Igen - mondta

-Sajnálom minden egyes tettemet sajnálom , hogy lefeküdtem Luke-al és ,hogy akkor is rá hajtottam amikor együtt voltatok - mondta

-Dani.... - kezdtem el

-Ezt most végig fogom mondani Kylie - mondta

-A legjobb barátnőm vagy ás fáj a tudod , hogy elveszítettelek a butaságom miatt tudom , hogy olyanokat mondtam amiket nem kellet volna és úgy viselkedtem ahogy szinté nem kellet volna de...de nem zárhatsz ki az életedből- mondta

-Hiányzik a barátnőm. Hiányzik az a lány akivel folyton együtt mentünk suliba akivel kibeszéltük a fiúkat akivel meg tudtam beszélni a dolgaimat - mondta

-Nem akarom , hogy végleg vége legyen a barátságunknak a hülyeségem miatt....szóval kérlek Kylie bocsáss meg nekem - mondta ekkor már könnyek úsztak a szemébe

-Gyere be - mondtam majd be is jött 

Letettem Sophiát és ránéztem.

-Senkiben nem csalódtam még annyit mint benned Dani. Nagyon fájt amit velem tettél nagyon. Én szerintem mindig jó voltam hozzád és pont tőled nem vártam volna ezt - mondtam 

-Tudom és sajnálom tényleg - mondta

-De a barátnőm vagy.....- mondtam 

-Tényleg? - kérdezte kicsit szipogva

-Igen és nem akarlak elveszíteni - mondtam mire Dani mondhatni a nyakamba ugrott

-Köszönöm és ígérem mindent helyrehozok - mondta 

-Hogyan? Hogyan akarsz te mindent helyrehozni? - kérdezte a konyhából kijövő Kat

-Én nem értelek titeket - mondta Kat

-Dani te tönkre akartad tenni Kyliet és most egy bocsánat kéréssel el van intézve? -kérdezte

-Tudom , hogy mindent elrontottam amit el lehetett de azért jöttem most ide , hogy helyre hozzam őket ha nem is teljesen legalább részben - mondta Dani

-Jó ti tudjátok nem akarok beleszólni de én rajtad tartom a szemem Danielle - mondta Kat

-Na és miben segítsek ? - kérdezte Dani

-Mindenben - mondtam egyszerűen 

-Oké - mondta Dani kicsit furcsa hangsúllyal 

Először pelenkát cserélt Princetonnál majd fel is öltöztette őt Kat Sophiánál cserélt pelust és én öltöztettem fel őt. Aztán megetettük őket csitítgattuk őket meg lefektettük őket szóval jól elment 5 óra is a gyerekekkel pedig hárman voltunk. 

-És mi van a suliban? - kérdeztem 

-Ja mi van Amyvel mostanában alig hallunk felőle - mondta Kat

-Hát a suliban szinte mondhatni minden rendben Amy pedig egy elég rossz társaságba keveredett - mondta Dani

-Amy? A mi Amy-nk azt nem tudom elhinni - mondta Kat

-Hát pedig de - mondta Dani

-A tesói is teljesen ki vannak ,hogy nem tudják mitől lett ilyen más - mondta 

-Miért milyen lett? - kérdeztem 

-Füvezik , szemtelen a tanárokkal megtépett 2 lányt valami drogos pasija van - mondta 

-Ez nem lehet - mondtam 

-Hát pedig de - mondta Dani

-Akkor meg lehet érteni , hogy mi miért vannak így ki a tesói - mondtam 

-Hát igen - mondtam 

-Ki a pasija? - kérdezte Kat

-Valami Nikk asszem - mondta

-Nem Nikk Klaus Morgan? - kérdezte Kat

-De ő az! Honnan tudsz róla? - kérdezte Dani

-Még egyszer találkoztam vele az igazgatónál de mostanában nem láttam - mondta Kat

-Kicsapták a suliból - mondta Dani

-És hány éves ez a fiú?  Vagy mit lehet róla tudni? - kérdeztem 

-21 éves Skót és Ausztrál azért csapták ki mert fegyver volt nála - mondta Dani

-21 ? Mi az mióta megerőszakolták csak ilyen idősebbekkel jön össze vagy mi? - kérdeztem 

-Nem tudom de miatta füvezik és mindenkit le szar. Amy-t is ki akarták csapni mert beköpték ,hogy Nikkel a mosdóban dugtak - mondta Dani

-Nem normális ez a lány - mondtam 

-De nem olyan rég még nem ilyen volt - mondtam 

-De már egy ideje ilyen - mondta Dani

-Amikor a kórházban volt nálam nem volt ilyen és nem olyan rég volt itt akkor sem  - mondtam 

-Hát ezek szerint akkor nem úgy viselkedett mert egy jó ideje ilyen 1 hónapja lassan szerintem - mondta Dani

-Nem tudom ezt elhinni - mondta Kat

-Amy nem volt ilyen lány - mondta

-Változnak az emberek... - mondtam 

-De miért nem mondta el nekünk ezt? - kérdezte Kat

-Nem tudom de sajnálom mert ő tényleg egy rendes jó lány nem ilyen - mondta Dani